Több ezren halnak meg évente vastagbélrákban Magyarországon

Minden évben 5-6 ezer ember hal bele a vastagbélrákba Magyarországon, holott a vastagbélrák az a ráktípus, ami megelőzhető, szűrhető, és nagy eséllyel gyógyítható, ha időben észreveszik. Elsősorban az egészségtelen életmódra vezethető vissza a vastagbélrákos betegek magas aránya Magyarországon, ebben a betegségben nálunk halnak meg a világon a legtöbben százezer lakosra vetítve^[1]. Helytelenül táplálkozunk, sok vöröshúst fogyasztunk, stresszesek vagyunk és keveset mozgunk – ezek mind hozzájárulnak a daganatos megbetegedések kialakulásához.

5-10 évente érdemes elmenni a szűrővizsgálatra

A vastagbélrák esetében az egyik legnagyobb probléma, hogy kevesen járnak rendszeres szűrővizsgálatra, pedig, ha korán észreveszik, ez a betegség 90 százalékos valószínűséggel gyógyítható.

A cél az, hogy ne a tünet miatt menjen el a páciens a szűrővizsgálatra, mivel a vastagbélrák olyan típusú daganatos megbetegedés, amelynél, ha észleljük a tüneteket, akkor nagy valószínűséggel már nagy a baj, és előrehaladottabb állapotban van a daganat. Tünetmentes állapotban, 5-10 évente érdemes elvégeztetni a szűrővizsgálatokat – mondta el Sike Róbert, az Affidea Magyarország gasztroenterológus-belgyógyász szakorvosa.

Már a fiatalokat is érinti a betegség

Hazánkban az általános vélekedés szerint az idősebb férfiak betegsége, ez azonban csak részben igaz. A világon 2040-re a vastagbélrák lehet a második leggyakoribb, halált okozó daganatos betegség az 50 év alatti felnőttek körében^[2], Magyarországon már most minden tizedik beteg 55 évnél fiatalabb. Dr. Sike Róbert szerint 45 év felett mindenkinek kötelezővé kellene tenni a szűrővizsgálatokat, akinek pedig volt a családjában vastagbélrák, annak tíz évvel korábban ajánlott elvégezni a szűrést, mint amikor azt az adott rokonnál diagnosztizálták.

A vastagbélrákszűrés leghatékonyabb módja a kolonoszkópia, vagyis az endoszkópos vastagbéltükrözés. Az altatásban végzett vizsgálat nem jár fájdalommal, nem kellemetlen a páciens számára, és ellentétben a többi diagnosztikai módszerrel, a kolonoszkópia önmagában megoldást jelent arra az esetre, ha baj van: ezzel az eljárással azonnal eltávolíthatóak a kóros elváltozások és azok a polipok is, amelyekből a későbbiekben kifejlődhet a rák, így ez a megelőzés eszköze is egyben.

Tájékozatlanság és társadalmi előítélet áll a háttérben

A magyarok meglepően keveset tudnak a vastagbélrákról, ez a tájékozatlanság pedig közvetlen összefüggésben van az alacsony szűrési hajlandósággal, ezáltal pedig a magas halálozási aránnyal. A legfrissebb globális vastagbélrák kutatásban a megkérdezett magyarok több mint 65 százaléka mondta azt, hogy nincs elég információja erről a betegségről^[3]. Ugyanebben a kutatásban a magyarok bizonyultak a legkevésbé hajlandónak részt venni a szűrővizsgálatokon: körükben majdnem 70 százalék azok aránya, akik sohasem voltak vastagbélrákszűrésen. Ennek legfőbb oka a kutatás szerint a kolonoszlópiától való félelem.

A lakosság viszonylagos tájékozatlanságához hozzájárul a férfiak körében jellemző, vizsgálathoz kapcsolódó negatív attitűd is, ezek együttesen pedig azt eredményezik, hogy nagyon kevesen mennek el szűrővizsgálatra, közülük pedig sokkal kevesebb a férfi, mint a nő, pedig ennek éppen fordítva kellene lennie: hazánkban a vastagbélrák több mint kétszer annyi férfit érint, mint nőt^[4], mégis a nők mennek el nagyobb arányban vizsgálatokra^[5].

Tapasztalatom szerint ennek oka a tradicionális férfi szerepfelfogásban keresendő: egy férfi ne panaszkodjon, egy férfi nem lehet beteg sem, a betegségről sokan inkább nem is akarnak tudni, ezért nem járnak szűrésre sem – teszi hozzá Sike Róbert. Ha ezen a hozzáálláson sikerülne változtatni, az évente akár több ezer ember életét menthetné meg.

A fejlettebb diagnosztika sokat segíthet a szűrésben

Magyarországon évek óta emelkedik az újonnan diagnosztizált daganatos esetek száma. Ennek egyik oka, hogy a szűrések és a felvilágosító programok nem vezettek eredményre, másrészt pozitív tendenciát is mutat: az egyre fejlettebb diagnosztikai eljárások hatékonyabban ki tudják szűrni a daganatos elváltozásokat, és a statisztikák is pontosabbak azáltal, hogy javult az intézmények jelentési fegyelme. Némi reményre ad okot, hogy az Affidea Magyarországnál a szűrővizsgálatok egyre növekvő számát tapasztalják: a vastagbélrákot szűrő szakorvosi konzultációk száma 2022-2023 viszonylatában 23 százalékkal növekedett, míg az eszközös vizsgálatok száma 50 százalékkal nőtt. 2024 első negyedévének számai alapján további hasonló vagy még nagyobb mértékű növekedést várnak az idei évre.