hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.

Több ezer ápoló hiányzik az egészségügyi rendszerből

Szakemberek szerint 6–7 ezer ápoló hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és folyamatosan csökken a számuk, mert sokan nyugdíjba mentek, nagy a migráció, ugyanakkor kevesen választják ezt a képzést, így nincs megfelelő utánpótlás.

Erről is szó volt a Magyar Ápolási Egyesület pénteken kezdődött kétnapos, első alkalommal megrendezett kongresszusán, Siófokon. A tanácskozáson több mint száz ápolási dolgozó és középvezető vett részt.
Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke elmondta: a 96 ezer egészségügyi dolgozóból ma 56–57 ezerre tehető az ápolók száma. Jelenleg 6–7 ezer ápoló hiányzik a rendszerből – tette hozzá. Üdvözlendőnek nevezte a képzések átalakítási terveit, miszerint az ápolóképzés visszakerülhet a középiskolákba, ahonnan 1993-ban került ki.
Ladányi Márta, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) főosztályvezetője arról beszélt, hogy van az egészségügyi ellátásban olyan hely, ahol a kötelező minimális szakszemélyzet sem áll rendelkezésre, így „némely esetekben a biztonságos ellátás is megkérdőjelezhető”. Pozitív elmozdulásként értékelte a szakképzési rendszer napirenden lévő módosítását, ugyanakkor rossz gyakorlatnak nevezte, hogy több intézmény is szakképesítés nélküli segédápolókat alkalmaz, akik nem nevezhetők egészségügyi dolgozóknak. A helyzeten átképzések, képzések szervezésével kívánnak segíteni – tette hozzá.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke közölte: az utóbbi tíz évben egyre rosszabb lett a szakma helyzete. Pozitívnak tartja, hogy az elmúlt másfél évben sokféle megújítási szándék volt érzékelhető, de szerinte még nem látszik, az egészségügyi dolgozók a haszonélvezői vagy az elszenvedői lesznek az átalakulásnak.
A kamara elnöke üdvözölte, hogy a szakképzési rendszerben nő az állam szerepvállalása az ápolási és az asszisztensi vonalon is. Hozzátette ugyanakkor, hogy időközben „a végvárak leomlottak”, vagyis „elkoptak” azok a műhelyek, amelyek a szakképzést vitték, és úgy véli, beletelik 2–3 évbe is, mire az új rendszer felépül.
Balogh Zoltán a negatív tendenciák között említette, hogy már a szakdolgozói körökben is nő a migráció, és míg korábban évente 80–100 szakdolgozó ment külföldre dolgozni, manapság 400–500 teszi ezt legálisan, de ennek többszöröse illegálisan, és ez a rendszer összeomlását eredményezheti.
Hangsúlyozta, hogy a mostani kormányzat nyitott a javaslatokra, ezért érdemes egységes álláspontra jutni és kidolgozott szöveges javaslatot letenni a szakmát érintő témakörökben.
Csordás Ágnes, az Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórumának elnöke arról beszélt, hogy 23 civil szervezet működik az országban az egészségügy területén. Tapasztalatai szerint mindenki arról panaszkodik, hogy egyre rosszabbak a munkakörülmények, nagy a leterheltség, sok a pályaelhagyó, nincs kellő utánpótlás.
„Fáradtak vagyunk, nem tudunk mosolyogni” – mondta, arra biztatva a kongresszus résztvevőit, hogy a szakdolgozók maguk között jussanak előbb egységes álláspontra a jövőbeni elvárásaikkal kapcsolatban, és egységes elveket képviseljenek a döntéshozóknál.

(forrás: MTI)

Könyveink