Új pofon az ápolónőknek?

„A gyógyítás halálát jelentené, ha elfogadná a parlament a műszakpótlék csökkentésére tett javaslatot” – mondta a Világgazdaságnak Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) alelnöke. A Munka Törvénykönyvéről nemrég közzétett tervek szerint megszűnne a délutáni pótlék, az éjszakai pedig 50 százalékról 15-re apadna, ez a szakképzett ápolók átlagosan 125 ezer forintos nettó fizetését 20 ezerrel csökkentené. A változás a 90 ezer egészségügyi szakdolgozóból 50 ezer folyamatos munkarendben, ágy mellett, három műszakban dolgozót érintene. Pedig már ma is kevesen vannak: öt-hatezer ápolónő hiányzik a kórházakból.

A kamara írásban hívta fel a döntéshozók figyelmét arra, hogy a rosszul fizetett szakdolgozók erkölcsi megalázásként élik meg a tervezett jogszabályváltozást, nem tudják azt elfogadni. Így további elvándorlás lehet a következmény, az pedig a betegeken csattan. Mivel az orvoshiány miatt nem ritka, hogy egy ügyeletes doktornak két-három osztályt kell felügyelni, hatalmas a nővérek felelőssége is. „Érthetetlen, miként találhatta ki bárki, hogy még egyet csavar az amúgy is súlyos helyzetben lévő ágazaton” – fakadt ki az alelnök, aki saját bőrén érzi a betegellátás napi nehézségeit, hiszen a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ ápolási igazgatója.

Az 1630 ágyas fővárosi kórházban megvan a gyógyítási minimumrendeletben előírt létszám, ám a legtöbb intézményről ez nem mondható el, általános a kritikus ápolóhiány. A minimumfeltételeket is folyamatosan a gazdasági lehetőségekhez szabják, 2006 óta állandósult a létszámleépítés, sőt, a nyugdíj melletti munkát is korlátozták. Így jut a nappali műszakban egy nővérre 25 beteg – mondja Babonits Tamásné. Több évtizedes kórházi munkával a háta mögött állítja, egyre betegebben kerülnek kórházba az emberek, egyre több az idős, illetve a fokozott figyelmet, szakképzett ápolást igénylő páciens.

A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.