Több áldozatot szedett idehaza a Covid, mint a spanyolnátha
Magyarországon a koronavírus járvány két éve alatt népességarányosan többen haltak meg, mint a spanyolnátha két évében. A Portfolio elemzése.
Magyarország a tíz közül az egyedüli országgá vált, amelyben a spanyolnátha kétéves időszaka népességarányos halottainak számát a koronavírus két éves adata messze túllépte, 1,26 szorosára nőtt, míg a második legrosszabb arányt mutató Franciaország is csak 56 százalékát érte el a spanyolnátha két éves adatának. A többi országban jellemzően csak a spanyolnátha időszakának 1/4-ét, 1/3-át érte el a koronavírus népességarányos halottainak a száma.
A koronavírus sok szempontból a spanyolnáthához hasonlónak bizonyult. Bár ebben az esetben az orvosok tudták mivel kerültek szembe, de gyógymód most se igen volt és a védekezés tárháza a vakcinák megjelenéséig most is elsősorban a már hagyományos módokat jelentette. Ezek bevezetéséhez, a korlátozások véghezviteléhez azonban elvben most sokkal kedvezőbb volt a helyzet, és sok országban hatásosan éltek is vele.
(...)
Járványhelyzetben természetesen az egészségügy általános állapota és különösen a meggyengült immunrendszerű idős korosztály ellátására való készsége döntő jelentőségű lehet. A koronavírus miatti kórházba kerülés esetére gondolva megnyugtatónak tűnnek azok az adatok, amelyek az ágyak számára vonatkoznak. A tíz ország közül népességarányosan Magyarországon volt a második legtöbb kórházi ágy a járvány kitörése előtt. Sőt az intenzív ápolásra alkalmas ágyak számában is jól álltunk, Németországban, Franciaországban, Svájcban ugyan 100 ezer főre vetítve több volt, mint nálunk, de Spanyolországban, Olaszországban, Norvégiában, Dániába és Hollandiában kevesebb.
Akkor már csak az a kérdés, hogy az ágyakon fekvő betegek ellátásához volt-e elegendő orvos és nővér. Az OECD statisztikák alapján a tíz ország közül Magyarország volt az egyetlen, amely mind az ezer főre jutó orvosok számát, mind az ezer főre jutó nővérek számát tekintve a legrosszabb helyzetben volt. Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia legalább az egyik szakmában jobb adatokkal rendelkezett, míg Norvégia, Németország, Svédország és Dánia mind a kettőben jobban állt (Svájc itt nem szerepelt).
A tíz ország egészségügyi helyzetét átfogó adatként jellemezheti az egészségügyre fordított kiadások GDP-n belüli aránya. Az 2000 és 2018 közötti években a tíz ország adatai alapján látható, hogy egy ideig Magyarország Spanyolországgal versengve állt az utolsó helyen, de 2005 után egyértelműen és jelentősen lemaradva, stagnálva foglalta el az utolsó helyet, miközben a többi ország egészségügyre fordított kiadásainak GDP-n belüli részaránya lassan emelkedett.
