hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.
hirdetés

 

Vírusrettegők korszaka?

A világban most a vírustagadók és -rettegők feszülnek egymásnak, miközben a félelem helyett inkább tudni kellene, írja a Népszava.

Ezerhétszáznál is többen haltak meg Kazahsztánban egy eddig ismeretlen, tüdőgyulladást okozó betegség miatt, amelyik naponta átlagosan kétszáz embert juttat kórházba – erről szólt a CNN egyik, kínai forrásokra hivatkozó cikke.
 
A magyar átvételek aztán a közösségi médiában kaptak hideget-meleget, a kommentek arról szóltak, hogy elég a pánikkeltésből. Úgy tűnik, az emberek besokalltak a vírushírektől, miközben a hazai és a nemzetközi sajtó egyre nehezebben szelektál. A rejtélyes kazah vírus egy éve is csak kishír lett volna. A mondás szerint a kazahsztáni egészségügyi minisztérium eddig nem tudta meghatározni az említett kórokozó eredetét és jellemzőit.
 
Csakhogy Kemenesi Gábor biológus, víruskutató már arról beszélt lapunknak: kicsi a valószínűsége, hogy egy újabb, a koronavírusnál is halálosabb kórral nézünk szembe. „A szakma véleménye az, hogy egy egyszerű, elrontott diagnosztikai láncolat miatt a koronavírust nézhették valami újnak, de semmiféle tudományos bizonyíték (pél­dául genomszekvencia) nem támasztja alá, hogy valamiféle új és halálos kitörés lenne. Egyelőre az ezzel kapcsolatos anyagokat inkább rémhírkeltésnek mondanám” – összegez a virológus.

Miközben egy régen tapasztalt pandémia most rettegésre kondicionálja az embereket, hajlamosak elfeledkezni arról, hogy nem a félelem, hanem a tudatosság védheti meg őket.

„Túl hamar és túlzottan leegyszerűsítve jelenik meg az információ a médiában. Persze ez egy összetett probléma. Egyfelől érthető, hogy a média felkap mindent, amihez hozzáfér – ezért lenne fontos egy nyílt, részletes és közérthető tájékoztatás, ami a legtöbb országban hiányzik. Nem magyarázta el például senki normálisan, miért véd a maszk. Pedig faék egyszerűségű lehetne a történet. Szinte mindenhol a politikusi tájékoztatás dominál, az viszont megágyaz az összeesküvés-elméleteknek – miközben lassan elérjük a 600 ezer halálos áldozatot. Ez iszonyatosan sok. Nem félni kellene jobban, hanem tudni” – mondja Kemenesi Gábor.

Az emberiség egyébként már évszázadok óta küzd a koronavírusnál is halálosabb kórokkal, de mi, magyarok biztonságos környezetben élünk, Európa közepén hajlamosak vagyunk nem tudomást venni arról, mi zajlik más időzónákban. Miközben a világban pusztított már pestis, kolera, spanyolnátha – és jelenleg is aktív az ebola, a nyugat-nílusi láz, a Dengue-láz és még lehetne sorolni. Ezek persze cseppet sem relativizálják a koronavírus jelentőségét, de látni kell, hogy az életveszélyes vírusokkal való küzdelem egyes területeken bizony napi rutin.

További részletek a Népszavában.

(forrás: Népszava)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink