Teljesen átalakulhat a patikapiac

Jelentéktelennek látszó álláshirdetés jelent meg tavaly januárban az egyik vezető magyar lapban. A Dr. Max nevű vállalat keresett vezérigazgatót a jövőbeni magyar érdekeltsége élére. A név elsősorban a szakmabelieknek lehetett ismerős, a Dr. Max ugyanis egy nálunk még jelen nem lévő nemzetközi patikaláncot takar, amelynek tulajdonosa a cseh és szlovák nagyvállalkozók által alapított Penta Holding. Bár a 2006 végén liberalizált magyar patikapiaci szabályozás kedvez az új befektetők térnyerésének és a láncok kialakulásának, az elmúlt másfél év alatt látszólag semmi sem történt. Vagy mégis?

A cégbírósági adatok szerint a Dr. Max Kft.-t tavaly június végén a Pharmadose Kft. jegyeztette be. Később több magánszemély is csatlakozott hozzá, a társaság telephelyei pedig részben a Gyógyszerpont néven jelenleg 10 patikát üzemeltető kisebb lánc egyes egységeinek címén vannak. Egy olyan patikalánc képe rajzolódik tehát ki, ahol a Pharmadose a fő tulajdonos, a gyógyszerészek pedig csatlakoznak hozzá (a szabályozás szerint a patika-működtető társaságoknál gyógyszerész tulajdonlása szükséges). Érdemes azonban tovább fejteni a szálat, mert kiderül, hogy a Pharmadose a gyógyszer-nagykereskedő Hungaropharma (HPH) Zrt. és egy bizonyos DCF Design Kft. tulajdonában van. Utóbbit a patikák üzemeltetéséről ismert Illés Péter alapította, majd a Floridában bejegyzett Biogate America LLC-hez került. Mindez azt a látszatot kelti, hogy a Dr. Max hazai megjelenésére közvetetten a HPH készíti elő a terepet. Az amerikai szál miatt nem látni pontosan, ki áll a társaság mögött. Szabó Ferenc, a HPH vezérigazgatója azonban cáfol. „Jelentéktelen ügyről van szó, nekünk is megtetszett a Dr. Max név, semmi más nincs a háttérben” – mondja.

A HPH egy jogi vita kapcsán a napokban hozzájutott az Alma Gyógyszertárak (a továbbiakban: Alma; a név nem a gyümölcsöt takarja, hanem az „Alternatív Magyar” kifejezés rövidítése) patikáinak ingatlanjait és berendezéseit birtokló céghez is. A Pharmadose, az Alma és a Gyógyszerpont mellett a HPH az idén a Béres Portfólió Kft.-től is megvette a Vektrum Kft.-t, amelynek 8 patikája van.

Mindent összeadva tehát, a gyógyszer-nagykereskedői piacon mintegy 40 százalékos részesedéssel rendelkező HPH közvetetten – és különböző mértékben – a 2350 hazai patikából több mint 60-ban érdekelt lehet (feltéve, hogy az Alma-ügyben számára kedvezőek a folyamatok). Emellett a Gyöngy „ernyőmárka” alatt működő gyógyszertárak is hozzá kötődnek, amennyiben a kereskedelmi előnyök érdekében megrendeléseik nagy részét e cégnek adják. Mivel a HPH mögött gyógyszergyártó társaságok állnak (a Richter Gedeon Nyrt., az Egis Nyrt., és a Béres Befektetési Zrt. egyaránt 30,68 százalékos tulajdonos), egyértelmű, hogy a cég a vertikális integráció irányába mozdult: a gyógyszergyártás, a nagykereskedelem és a kiskereskedelem egyre nagyobb részben kerül egy érdekkörbe.

A Hungaropharma ezzel két legfontosabb vetélytársa, a nagykereskedelmi piacon szintén 40 százalék körüli részesedésű Phoenix Pharma és a 10 százalékos súlyú Teva nyomdokaiba lép.

A GVH a felvásárlásoknál rendre vizsgálja e szegmensben, hogy a vertikális integráció eléri-e a versenytorzító mértéket, de eddig nem jutott ilyen következtetésre. Horváth Tamásnak, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökének azonban már most is vannak fenntartásai. „Egy gyógyszergyár áttételes érdekeltségének számító patikában a versenytársak termékeiből is mindig megfelelő a kínálat?” – teszi fel a költői kérdést. A gyógyszerek egy részét ugyanis esetenként a patikus más, ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó termékkel helyettesítheti.

A két nagy csoport vertikális terjeszkedésével párhuzamosan kisebb-nagyobb patikaláncok is alakulnak. „Gőzerővel megy a csoportosulás minden szinten, 20–50 egységből álló láncok alakulnak ki, és nem látjuk, kik állnak a háttérben” – mondja Horváth Tamás. Míg korábban a szabályozás értelmében csaknem minden patikát betéti társaságok működtettek, és a beltag gyógyszerész a saját vagyonával felelt az üzletmenetért, ma már kft.-k és részvénytársaságok is lehetnek tulajdonosok, így a befektetők meghúzódhatnak a háttérben, és a csődöknél sem kockáztatják a vagyonukat.

A gyógyszertár-alapítás és a tulajdonlás kötöttségeinek minimalizálása kedvez a láncok gründolásának, racionális lépéssé teszi azt, ezért látnak benne egyre többen fantáziát. Egy potenciális multi befektető vélhetően nem akar bajlódni azzal, hogy a 2350, döntően még mindig kistulajdonos kezében lévő gyógyszertárat egyesével halássza össze, ennek a feladatnak az elvégzése, vagyis a „szálláscsinálás” jó üzleti lehetőségekkel kecsegtet.

A láncosodás és a vertikális integráció tehát a 2006 végi liberalizáció elkerülhetetlen hatása, a piaci szereplők logikus gazdasági válasza az új szabályozásra.

Forrás: Torontáli Zoltán, FigyelőNet