Tavaly 3 százalékkal nőtt a táppénzes napok száma az előző évhez képest
2024-ben már több mint 26 millió napra váltak keresőképtelenné a munkavállalók, derül ki az Economx összeállításából.
Az emelkedés azt mutatja, hogy a munkaképtelenség idejére igényelt ellátás iránti kereslet nőtt, miközben a betegségek hatása a munkaerőpiacra továbbra is jelentős maradt, ez olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi évet összegző egészségügyi adataiból.
Tavaly a 16 éves és idősebb magyarok közel kétharmada elégedett volt az egészségi állapotával, közülük a férfiak csaknem 6 százalékponttal nagyobb arányban vélekedtek így, mint a nők. Ugyanakkor a lakosság 36 százaléka valamilyen krónikus betegségről számolt be – ez derül kis a statisztikai adatokból.
A nők 40 százaléka, a férfiak 33 százaléka küzdött valamilyen hosszan tartó egészségi problémával. Az egészségi állapot megítélése, a teljes felnőtt lakosság körében az évtized elején mutatkozó javulás után az elmúlt években hullámzott, ugyanakkor a 65 évesek és idősebbek vélekedése 2021 után számottevően, több mint 4 százalékponttal romlott, majd stagnált. 2024-ben minden korosztályban kismértékben 1 százalékponttal rosszabbnak ítélték meg a magyarok az egészségi állapotukat. Az Európai Unió (EU) országaiban a koronavírus-járvány után némileg csökkent, majd 2022 után lényegében nem változott (68 százalék körüli) azok aránya, akik nagyon jónak vagy jónak ítélték egészségüket.
A nők betegesebbek, mint a férfiak, ez derül ki a statisztikai adatokból, majdnem minden korcsoportban többen küzdöttek egészségi problémával. Egyedül a 16–24 évesek között volt magasabb a beteg férfiak aránya csaknem 1 százalékponttal.
Az iskola-egészségügyi vizsgálatok eredményei szerint a leggyakrabban előforduló mozgásszervi probléma a lúdtalp, amely az iskolások mintegy 30 százalékát érinti, és elsősorban a fiúknál jellemző. Az adatok alapján az látszik, hogy az elmúlt három tanév során emelkedő tendenciát figyelhető meg szinte minden évfolyamon.
A látásproblémák közül a fénytörési hibák előfordulása is számottevő: a 12. évfolyamra minden harmadik-negyedik diák szemüveges. Ugyanebben a korcsoportban a tartási rendellenességek is állandó gondot jelentenek, a fiúk 16 százalékánál, míg a lányok 12 százalékánál diagnosztizálták tartásproblémát.
Az elhízás már tinédzser korban is jellemző, a fiúknál gyakoribb, 2,6 százalékponttal magasabb, mint a lányok esetében. A legjobban a 12-dikesek elhízottak, a statisztika szerint ezer gyermekből 147 túlsúlyos, míg a másodikosok gyermekek között pedig ezer gyermekből 113.
Tavaly a 16 éves és idősebb korosztály hat százaléka vallotta magát súlyosan korlátozottnak, a férfiak öt és a nők hét százaléka. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek gyakrabban számoltak be súlyos korlátozottságról, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél ez az arány 2-3 százalék között volt mindkét nemre vonatkozóan, írja az Economx a KSH adatai alapján.
