Több kórházat államosítanának (Frissítve!)
Pénteken benyújtotta a miniszter, hétfőn délelőtt pedig már általános vitára alkalmasnak is találta az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága az újabb kórházak államosításával kapcsolatos törvényjavaslatot. A korábbi tervekkel ellentétben egyszerre és kettővel több, összesen 55 kórházat venne át az állam májusban.
Az egészségügy újjászervezése semmiképpen nem tűrt halasztást – közölte Giró-Szász András kormányszóvivő hétfőn Budapesten a kormány azon döntése kapcsán, hogy az állam május elsejével átveszi a települési önkormányzatoktól a fekvőbeteg-ellátó intézményeket. A kormányszóvivői tájékoztatón kifejtette: amikor a kormány megalakult, eladósodott kórházakat, lepusztult infrastruktúrát, átláthatatlan betegutakat örökölt meg. A városi kórházak átvételéről szóló döntést mérföldkőnek nevezte, amely az ellátás színvonalának emelését, hatékonyabbá tételét fogja eredményezni, továbbá költséghatékonyabbá is válik a rendszer. A döntés ugyanakkor nem a költségvetés okán, hanem szakmai kritériumok alapján született.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a tájékoztatón elmondta: az fekvőbeteg-ellátó intézmények átvételének első lépcsője, a fővárosi és megyei kórházak állami kézbe kerülése zökkenőmentesen zajlott. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszer átalakítása hatékonyabban halad, ha már átvették az intézményeket, ezért második lépcsőben az önkormányzatoktól május elsejével átveszik a többi fekvőbeteg-ellátó intézményt is.
Mint kiemelte: az intézményeket azok minden ingó és ingatlan vagyonával, a működésükhöz kapcsolódó gazdasági társaságokkal, adósságállományával együtt veszi át az állam. A kormány döntése értelmében az intézmények bármiféle hasznosításából származó vagyont az egészségügyben kell felhasználni. Ennek kapcsán azt is elmondta, hogy a jogszabály elfogadásával a májusi átvételig az intézmények vagyonára vonatkozóan elidegenítési és terhelési tilalom lép életbe. Kérdésre válaszolva Szócska Miklós közölte: adminisztratív költségek lesznek, de az átszervezések összességében megtakarítással fognak járni.
Múlt pénteken nyújtott be a T. Háznak Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, hétfőn délelőtt pedig (LMP-s és MSZP-s nem mellett) már általános vitára alkalmasnak is találta az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Bár a jogszabály-tervezet véleményezésére újfent nem sok idejük – csupán egyetlen napjuk volt az érintetteknek –, a tárca honlapján közzétett javaslathoz képest számos új elem jelent meg a parlament elé kerülő változatban.
A csütörtökön társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetben még az szerepelt, hogy két lépcsőben, előbb május elsejével 43, majd január elsejével további 10 egészségügyi intézmény kerülne állami kézbe. A pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint a január elsejei átvételt előrehozták, és a listára két újabb kórház is felkerült: a mosonmagyaróvári és a mezőtúr városi Kórház.
Ha a tervezetet jelenélegi formájában fogadja el az Országgyűlés, akkor lesz megye, ahol hat, de olyan is, ahol csak egy intézmény kerül "állami gondoskodásba". A legtöbb kórházat, hatot Komárom-Esztergom megyében, ötöt Veszprém megyében vesznek át. Bács-Kiskun, Borsod, Baranya, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron megyékben négy kórház lesz állami. Békés és Zala megyében három; Fejér, Nógrád, Tolna, Somogy és Vas megyében két-két intézményt vesz át az állam. Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében egy-egy kórházat államosítanak.
A törvényjavaslat egyik melléklete tizenegy országos intézetet is felsorol. Ezek: az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az Országos Sportegészségügyi Intézet, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, az Országos Onkológiai Intézet, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, az Országos Idegtudományi Intézet, a Mátrai Gyógyintézet, a balatonfüredi állami szívkórház, a Parádfürdői Állami Kórház és a soproni állami szanatórium.
A javaslat alapján a tervezett három helyett két lépcsőben veszik át az önkormányzatoktól a fekvőbetegek ellátását biztosító intézményeket. "A megyei intézmények átvétele megtörtént, második lépcsőként állami fenntartásúvá vállnak az aktív, a vegyes fekvőbeteg-ellátást biztosító kórházak vagy fekvőbeteg- és hozzá kapcsolódó járóbeteg-szakellátást végző intézmények és a krónikus ellátást biztosító kórházak" – áll a parlamenti irományban.
Az állam július 15-ei hatállyal vállalja a települési önkormányzatok "egészségügyi intézményekkel összefüggésben 2012. május 1-jén fennálló adósságát". A települések a magyar állam által átvállalandó adósságállományt e törvény hatálybalépését követően nem növelhetik. Rendelkezik a javaslat az önkormányzat állományában az egészségügyi intézmények irányításával, felügyeletével foglalkozó munkatársak továbbfoglalkoztatására vonatkozó szabályokról is, és kötelezően előírja az átvett intézmények vezetésére a pályáztatást. Kimondja azt is, hogy az intézmények egészségügyi szakellátási kötelezettségeiről majdan kormányrendeletben meghatározott eljárásban, 2012. július elsejei hatálybalépéssel, szakértői vélemények figyelembevételével döntenek.
A tervezet szövege alapján – szemben a február 14-én napvilágot látott kormányrendeletben foglaltakkal – nem májustól működnek térségi várólisták; a törvény kimondaná, hogy 2012. december 31-éig kell létrehozni az országos várólista-nyilvántartást, valamint a térségi várólistákat a térségben működő egészségügyi szolgáltatók által vezetett intézményi várólisták alapján.
*
Nem államosítják az észak-borsodi, kazincbarcikai kórházat – jelentette be az egészségügyért felelős államtitkárral folytatott egyeztetés után Szitka Péter (MSZP), a város polgármestere – közölte a Stop.hu. A lap szerint a polgármester Héjja Mária kórházigazgatóval a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban egyeztetett a kórház sorsáról.
A kormányzat által március 28-án államosításra kijelölt 55 kórház között nem szerepel a kazincbarcikai kórház. Ez azért is van, mert a debreceni egyetemmel kötött szerződésünk komplex, hosszú távú és előnyös mindenki számára. Azt a kormányzati ígéretet is megkaptuk, hogy ha ebben bármilyen változást, változtatást terveznének, akkor előtte feltétlenül egyeztetnek velünk" – közölte a polgármester nyilatkozatát a lap.