Szócska legyőzte az önkormányzati lobbit?

Úgy tűnik, hogy az egészségügyi ellátórendszerért folytatott csatában a zászló a Semmelweis Tervnek áll – a hajdúszoboszlói frakcióülésről kiszivárgó hírek szerint a szakmai érvek felülírták a politikai érdekeket. Okkal lehet büszke erre az egészségügyért felelős államtitkár, hiszen vitapartnerei közül számosan nem csak megyéket vezetnek, hanem a frakció erős emberei. Nem csak velük, a kormányhivatalok új erős embereivel is meg kellett küzdenie, bár az is kiderült, hogy ez utóbbiak közül nem mindenki lelkesedik az egészségügyi intézmények átvételéért, látva az ezzel járó gondokat és problémákat.

A helyzet a fővárosban a legkiélezettebb, ahol Szócska Miklós ellenfele Pesti Imre, aki a Fővárosi Önkormányzattól való távozása ellenére nem akarja „kiengedni” felügyelete alól a budapesti egészségügyi ellátórendszert. Ebben kellő segítséget kap a szocialista politikusoktól, akik időről időre sajtótájékoztatójukon arról beszélnek, hogy a Fidesz azon túl, hogy nem rendelkezik világos, megvalósítható koncepcióval, arra készül, hogy rátegye a kezét az intézményrendszer egészére, s bezárja számos kórház ajtaját.

Valljuk be, az utóbbi állítás részben igaz, ha nem is egészen úgy, ahogy a szocialisták állítják. Szócska nem titkolja, lesznek olyan intézmények, melyek túlélése attól függ, hogy elfogadják-e az államtitkárság által kínált, számukra nem feltétlenül optimális, ám a betegellátás érdekében racionális új struktúrát. Az államtitkár egyelőre 17 funkcióváltó kórházról beszél, eddig öt intézménnyel tárgyaltak – mondta ezt az Önkormányzati Egészségügyi Napok címmel megrendezett konferencián –, közülük négy fogadta el a felajánlott lehetőséget. A struktúraváltásra lesz pénz, uniós forrásból fedezik a szerkezetátalakítást.

Közelgő döntés Budapestről

Bár a Fidesz frakció ülésén a budapesti intézmények átadásáról még nem döntöttek, az egészségügyért felelős államtitkár elmondta: elkészült a 41 oldalas átadás-átvételi dokumentum tervezete, s szerinte nem kétséges, hogy az átadásról szóló kormányhatározatot hajtják végre. Azaz, egyértelmű, hogy a fővárosi kórházak minden szempontból a szaktárcához tartoznak majd. Úgy tudjuk, heteken belül a kormány asztalára kerül a jogszabálytervezet, és a tárca szakértőinek becslése szerint – a döntést követő – fél év alatt megtörténik az átadás-átvétel. Ezzel kapcsolatban Szócska Miklós a MEDICINA 2000 – Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség XIII. kongresszusán bejelentette, hogy lezajlott az első intézményfelügyeleti konzultáció az egyetemi centrumok és az országos intézetek vezetőivel. Jelenleg folyik a közös beszerzések lehetőségének felülvizsgálata, így például első körben a gyógyszerek központosított közbeszerzésén dolgoznak. Ezzel párhuzamosan történik a gyógyszerkísérletek szabályozásának felülvizsgálata, és gondolkodnak azon is, hogy az ebből származó forrásokat hol érdemes befektetni.

Minden kórház és szakrendelő az államé lesz

Szócska Miklós a járóbeteg szakellátók konferenciáján bejelentette azt is, hogy a Fidesz frakció hajdúszoboszlói ülésén egyértelművé vált, a helyhatósági tulajdonlás mikéntjétől függetlenül a fekvő- és járóbeteg szakellátás egésze állami feladattá válik, és a feladattal együtt a tulajdonos is változik, a tulajdonnal együtt pedig a vagyon is mozog. A helyhatóságoknál egyetlen feladat marad: az alapellátás. Az államtitkár közölte, hogy a tervek szerint az alapellátás annyiban módosul a jövőben, hogy leválasztják róla az ügyeleti ellátást, amelyet a sürgősségi ellátás keretében a mentőszolgálathoz telepítenek.

Finomodó rezidensprogram

Jelentős változás, és a tárca kompromisszumra való törekvésének jele, hogy a korábbi rezidensi ösztöndíjprogramot tovább finomították: a programba belépő rezidensek választhatnak, hogy mit vállalnak: vagy azt, hogy szakorvosképzésük végével az ösztöndíj fizetésének idejéig – azaz még öt évig – teljes munkaidőben, vagy azt, hogy az ösztöndíj folyósításának kétszeres idejéig – akár tíz évig – részmunkaidőben Magyarországon közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál dolgoznak. A program meghirdetése első alkalommal kudarcba fulladt, a többletbérrel járó mintegy 500 státuszra alig százan jelentkeztek a friss diplomások közül, így a tárca megnyitotta a programot azok előtt is, akik korábban végeztek, és közben tárgyalásokat kezdett a Magyar Rezidens Szövetség vezetőivel.

Papp Magor üdvözölte a tárca kezdeményezését, a rezidensszövetség elnöke azt mondta: néhány száz fiatal számára ez valóban perspektívát jelenthet, de a magyar egészségügynek akkor lehet érdemi megtartó ereje, ha egyúttal a szakorvosi béreket is rendezik. A rezidensszövetség becslései szerint az idén mintegy nyolcszáz végzett hallgató közül nagyjából négyszázan kezdik meg szakorvosképzésüket. A végzősök mintegy fele tehát nem lép be a magyar egészségügyi képzés rendszerébe.

Papp Magor szerint az utóbbi időben már teljes munkakollektívák is jelezték, hogy csatlakoznak a felmondási akciójukhoz, így teljes régiók ellátása eshet ki a magyar egészségügyből. Mint arról már írtunk, a szövetség tavasszal arra buzdította a rezidenseket, helyezzék ügyvédi letétbe felmondólevelüket, amelyek január elsejével aktiválódnak, ha a kormányzat nem tesz érdemi intézkedéseket az egészségügyi dolgozók – elsősorban anyagi – helyzetének javítása érdekében. Eddig kétezer felmondólevél gyűlt össze.

Minden fillér bérrendezésre megy

A járóbeteg-szakellátó szövetség konferenciáján a résztvevők közül sokan nehezményezték, hogy a NEFMI érdekérvényesítő képessége nem elég erős ahhoz, hogy a kormányon belül hatékonyan képviselje az ágazat érdekeit. Éger István, a MOK elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, nagyon elszomorító, hogy az államtitkárság vezetői nem harcolnak újabb és újabb forrásokért. Miközben például a pedagógusi életpálya modell részletei már napvilágot láttak, az orvosokról szó sem esik, holott a tárcának szeptember végére le kell tennie az ezzel kapcsolatos koncepciót a kormány asztalára – a kamara véleményét eddig senki meg sem kérdezte erről.

A kritikákat fenntartással fogadta Cserháti Péter helyettes államtitkár, aki úgy vélte, igenis van rá bizonyíték, hogy a jelenlegi, igen szigorú gazdasági helyzetben a kormány kitüntetett módon kezeli az egészségügyet. Példaként említette, hogy a rezidensek100 ezer forintos többletjövedelme adómentességet kap. Az uniós döntés alapján a 200 milliárdos áfa visszafizetési kötelezettség miatt az állami költségvetésű intézmények költségvetésének egy részét zárolták, majd elvonták. A szaktárcát ez az intézkedés 5 milliárddal érintette. Ugyanakkor eddig úgy tűnik, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tervezett hiánya kisebb lesz a vártnál, a tervezett időarányos veszteséghez képest 38 milliárddal „van beljebb” jelenleg az OEP. Óvatos becslések szerint az év végére ez az összeg elérheti a 45 milliárd forintot is, s remény van arra, hogy ez a pénz esetleg az ágazatban maradhat.

Szócska Miklós a konferencián felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt 20 évben nem volt példa rá, hogy egy ágazat célzott adóbevételből származó pénzhez jusson, idén viszont 3 milliárd forintra számítanak a népegészségügyi termékdíjból. Valamennyi pluszforrást a bérek rendezésére szeretnének költeni, és az uniós pályázatok kapcsán is lesz lehetőség arra, hogy az intézmények bért fejlesszenek. Az államtitkár egy kérdés kapcsán elmondta, tudja, hogy a rezidensi plusz jövedelem igazságtalanságot teremt az ágazatban, de miként a családokban általában a gyerek kapja a legjobb falatot, úgy most is tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy a fiatalokat kell helyzetbe hozni. Az idősebb orvosok jobban ki tudják használni a lehetőségeiket, így most elsősorban a fiatalok itthon tartására koncentrálnak.

A számos kritikai megjegyzésre reagálva Szócska kijelentette: nem hajlandó hiteltelenné válni az ágazat szereplői előtt. Felelőtlen ígéreteket nem tesz. Tudja, hogy nincs oka díszes képet festeni saját teljesítményéről, de nem hajlandó szakmai reputációját beáldozni a népszerűség oltárán.