Szívhang-rendelet helyett…

„A nők szívére hallgassatok” – állt a felirat a táblán szombaton délelőtt a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjának Tűzoltó utcai tömbje előtt. „Aki nem akar gyereket, annak ne kelljen szülni” – mondta a bokrok ágain lengedező ruhafogasok mellett gurulós cekkert húzó idős nő az őt kísérő fiatalabbnak, aki úgy felelt az „Abortusz korlátozása a nők elleni erőszak” mondattal demonstráló transzparens felé bökve: „…de nem ez a megoldás”.

Nagyjából ez volt a vélemény a központ Szent-Györgyi Albert termében is, ahol mintegy százan érkeztek a Magyar Orvosi Kamara Agora – Szívhang címmel meghirdetett rendezvényére, amely a társadalmi vitának volt hivatott helyt adni annak a Magyar Közlönyben szeptember közepén megjelent rendeletnek a kapcsán, amely a magzati élet védelméről szóló törvény végrehajtásáról szóló korábbit írta át. Míg az épület előtt kiállított, kézzel festett táblákat, az abortusz hozzáférhetőségét biztosító törvények elleni tüntetések jelképeit, a vállfákat a reprodukciós jogaikban sértettek számára segítséget nyújtó Patent Egyesület aktivistái hozták magukkal, a teremben szép számmal ültek a magzatvédő egyesületek és szervezetek képviselői, mellettük a téma iránt érdeklődő szakemberek és civilek.

Jog szerint

Nem változott sem az abortuszt megelőző folyamat, sem a feltételrendszer, amelyet a magzati élet védelméről szóló törvény határoz meg – nyitotta a rendezvény első blokkját, a vitaindító felszólalások sorát Kereszty Éva orvos-jogász. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem tudjuk pontosan, mi volt a jogalkotó szándéka, amikor a törvényhez kapcsolódó rendeletet módosította, hiszen háttéranyagot, indoklást nem tett mellé, annak ellenére, hogy a szabályozásba beemelt fél mondatnak számos súlyos folyománya van. Ezeket hangsúlyozta Laki Beáta, a PTE Magatartástudományi Intézetének bioetikusa, aki szerint, ha a döntéseket megnehezítjük, azzal nem védjük sem az anyát, sem a születendő gyereket: a figyelmet a megelőzésre kell fordítani.

Mi lesz a betegjogokkal? – tette fel a kérdést Mina András betegjogi szakjogász, aki felvetette: elutasítható-e a szívhang meghallgatása, amikor az egészségügyi törvény, amely biztosítja a tájékoztatás visszautasítását, magasabb rendű szabályozás, mint a rendeletben meghatározott. Aggályosnak tartotta, hogy a rendelet nem tesz kivételt: a szívhangot akkor is meg kell hallgattatni a várandósokkal, ha a terhesség erőszak következménye, vagy ha a művi vetélést egészségügyi okból kell elvégezni.

Az orvos kötelessége, hogy terhesség megtartása mellett érveljen, ugyanakkor joga elzárkózni attól, hogy közreműködjön az abortusz végrehajtásában. Ezt már Böszörményi-Nagy Géza, a MOK Országos Etikai Bizottságának elnöke fejtegette, aki szerint a törvények, a kamara alapszabálya és etikai kódexe határozzák meg az orvosok mozgásterét ebben a kérdésben.

Evidenciák kontra erőszak

A politika megerőszakolta a szakmát, a szakma képviselői, így a szülészet és nőgyógyászati szakmai kollégiumi tagozat, annak elnöke, Demeter János és Kollár Lajos a szakmai kollégium elnöke pedig aktívan asszisztált ehhez. A szívhang meghallgatásának szükségességét és hasznosságát evidenciákkal, irodalmi hivatkozásokkal sem támasztották alá, ahogyan ez elvárható lenne – szögezte le Hegedűs Zsolt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke, aki korábban 18 kérdést intézett az ügyben az érintettekhez, amelyekre érdemi választ nem kapott.

A kamara a sajtóból értesült a szakmai irányelv, és annak nyomán a rendelet módosításáról, előzetes egyeztetés nem történt, majd a Belügyminisztérium és a kormány is a szakmára hárította a felelősséget – jelentette ki az elnök, hozzátéve: hazugságra épülő és a hazugságot támogató rendelet alapján nem lehet emberéleteket menteni.

Az etikai kódex az életet a fogantatástól védi, és ez nem lesz másként, amíg én vagyok az etikai kollégium elnöke, de az utódomat is ennek megtartására fogom biztatni – mondta még Hegedűs Zsolt a rendezvény második blokkjában, amikor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke, Kapronczay Stefánia a közönség soraiból hozzászólóként a MOK etikai kódexének módosítását szorgalmazta. Az Alaptörvényre és az Alkotmánybíróság korábbi határozatára hivatkozva fejtette ki, hogy az orvosok sem a magzat megtartása mellett, sem az ellen nem érvelhetnek, álláspontja szerint viszont a MOK etika kódexe arra sarkallja az orvosokat, hogy kilépjenek semleges szerepükből.

Az orvosnak az anya és a magzat is a betege, ennek megfelelően értékelkötelezettség nélkül kell tájékoztatást adnia – fűzte hozzá még Kereszty Éva.

A szívhang meghallgatásához hasonló, kötelezően elrendelt vizsgálatok semmilyen formában nem befolyásolták az abortuszok számát – tért vissza az evidenciák kérdésköréhez Hartmann Gábor, a Duna Medical Center nőgyógyásza, európai és amerikai tanulmányokra hivatkozva. Elmondta azt is, az abortuszt megelőző kötelező első tanácsadáson az érintettek 95 százaléka jelenik meg, a másodikról mindössze ezek 5 százaléka marad távol. A teljes folyamat végén a páciensek 95 százaléka megjelenik a kórházban. Mindösszesen tehát 5-10 százalék változtatja meg kezdeti elhatározását, és ebben nincsenek benne azok, akik spontán elvetélnek, vagy akik a hazai procedúrától visszariadva külföldön végeztetik el az abortuszt.

Ne az abortuszt támogassa az állam!

Megnövekedett a magzati élethetek száma a rendelet bevezetése óta, későbbre tolódik az abortusz, így félő, hogy kifut a várandós a 12. hétből, ami után már nem végezhető el a beavatkozás – osztotta meg a tapasztalatokat Kárpáti Hajnalka, területi és iskolai védőnő. Megemlítette azt is, hogy a családvédelmi szolgálatoknál dolgozók adminisztrációs terheit növelte a szabályozás, és előfordul az is, hogy az orvos elmulasztja jelezni a betegdokumentációban, hogy megtörtént a szívhang meghallgattatása.

Nem az abortuszt, hanem a fogamzásgátlást kellene támogatnia az államnak – nyomatékosította a védőnő. Míg a páciens által fizetendő 41666 forint akár 30 százalékkal is mérsékelhető szociális indokokra hivatkozva, vagy egyes, speciális esetekben akár el is engedhető, addig a fogamzásgátló gyógyszerekre vagy eszközökre nincs támogatás.

Jellemzően beszorult élethelyzetben és beszűkült érzelmi állapotban vannak azok az anyák, akik az abortusz mellett döntenek. Az iskolai felvilágosító órákat 30 éve rendszeresen tartó Kárpáti Hajnalka szerint nem az a probléma, hogy a fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy a szexuális együttlét következménye a terhesség lehet – amint azt többen vélték a hozzászólók közül később –, sokkal inkább a felelősségteljes életszemlélet és az érzelmi intelligencia növelésére lenne szükség, amihez viszont kevés az iskolában biztosított felvilágosító órák száma.

Legalább az óvszert ingyen kellene osztogatni – csatlakozott Budavári Zita, az örökbefogadásokat támogató és szervező Bölcső Alapítvány kuratóriumi elnöke. – Abortuszt is végző orvosok arról számolnak be, hogy a nők olyan lelkiállapotban kerülnek a vizsgálóasztalra, hogy meg sem hallják a szívhangot, mert hárítanak – mondta. Véleménye szerint az apákat is oda kellene ültetni a szívhang meghallgatásakor, bár azt is hozzáfűzte, ő sem bízik a szívhang-rendelet visszatartó erejében, mert „a műtőasztalon már senki nem gondolja meg magát”.

Miközben a szívhang meghallgatásának nincs döntő hatása a nők abortusszal kapcsolatos döntésére, kötelezővé tétele növeli a depresszió vagy a szorongásos tünetek kialakulásának kockázatát – hozott újabb érvet Nagy Beáta Magdolna klinikai szakpszichológus, egyetemi adjunktus, aki arra is felhívta a figyelmet, mindennek már népegészségügyi hatása is lehet, az abortusz következtében megbillenő mentális állapot pedig csökkentheti később a gyermekvállalási hajlandóságot. Úgy vélte, nem az abortuszok, hanem a nem kívánt terhességek számát kell csökkenteni, a megelőzés lenne kívánatos a megelőzés egészségügyi és lelki szempontból egyaránt.

Önök békésen és nyugodtan megölnek egy magzatot! – vádolta indulatosan az orvosokat a meghívott felszólalók sorát zárva Téglásy Imre, az Alfaszövetség elnöke, aki szerint az abortuszon átesettek többségét a család, a partner vagy a munkahely kényszeríti a beavatkozásra, ami így „a családon belüli erőszak legrosszabb képlete”. Majd ismét a nőgyógyászokhoz fordulva folytatta: „Fel kell szabadítani az édesanyákat, hogy ne sodródjanak az önök abortáló kezei alá”, a szakmai szabályokra hivatkozva.

Közbeszéd és buborékok

„Az utolsó szó jogán hallatja a hangját a magzat!” – fogalmaztak többen a közönség soraiból a felvezető előadások után. A hozzászólók többsége a rendelkezésre álló 2 percet azzal kezdte, hogy elsorolta gyermekei, unokái és dédunokái számát, mások azt is hozzátették: volt abortuszuk. Egy idős gyermekgyógyász „kannibál beavatkozásnak” nevezte a művi vetélést. Mások a nőgyógyászokat kárhoztatták, megint mások értetlenkedtek, hogyan vetemedhet egy anya arra, hogy elveteti a magzatát. Érdekes kontrasztot hozott ebbe, amikor Nagy Beáta a középosztálybeli, jól szituált, érezhetően iskolázott közönség hozzászólásai mellett elmondta, 100 élveszülésre 6 abortusz jut az értelmiségiek körében, míg ugyanez az arány 86 a deprivált közösségekben.

Az abortuszon átesett nőknél ugyanazok a lelki tünetek jelentkeznek, mint a gyilkosoknál – szólt hozzá Kovács Ferenc diakónus, aki poszt-abortusz szindrómás esetekkel foglalkozik. Legfiatalabb páciensüket az édesanyja vitte el hozzájuk néhány nappal a beavatkozás után, a legidősebb viszont 60 évet várt a lelki segítségre, ő 83 éves.

A beragadt buborékjaikból csak kevesen tudtak kiszabadulni – állapította meg a hozzászólók sorában Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, akinek lemondása előtti utolsó képviselői indítványa volt a szívhang-rendeletként elhíresült módosítási javaslat még 2016-ban. Mint mondta, célja az volt, hogy tájékoztatási többletet biztosítsanak az anyáknak, mielőtt döntenének. Álláspontja szerint érdemi javaslat nem hangzott el a vita során, a közbeszéd továbbra is a magzat és az anya jogai körül forog. Azt azonban elismerte, hogy lehetnek kivételes helyzetek, amikor nem biztos, hogy helyes lefolytatni a szívhang-procedúrát.

Állami és társadalmi felelősségvállalásra lenne szükség ahhoz, hogy a nők megfelelően élhessenek az önrendelkezési jogukkal, és dönteni tudjanak – vágott bele a 2 percbe Havasiné Ádámszki Emília családvédelmi szolgálatnál dolgozó védőnő. – Olyan állami szolgáltatásra lenne szükség, amelyet bárki igénybe vehet, ha kérdése van a fogamzásgátlásról, a női szerepekről, az anyaságról. Miközben a magyar törvények megengedik, hogy belegyezéssel már 12 éves korban szexuális kapcsolatot lehessen folytatni, ugyanakkor nem lehet életkornak megfelelően – már az óvodától kezdve felépítve – felvilágosítást tartani, mert ennek idehaza nincs hagyománya.

Nem a nőket kell kriminalizálni, hanem az oktatásban biztosítani az edukációhoz szükséges forrásokat – mondta Pintér Ildikó orvos, aki szerint ebben mindenkinek van felelőssége. Kereszty Éva mindezt azzal egészítette ki, hogy semmilyen célcsoportos vagy általános állami támogatás nincs ma a nem kívánt terhességek megelőzésére, és az állam ebben nem is nagyon szeretne részt venni. A jogi környezet sem kedvez a prevenciónak, ezért sokkal komplexebb jogszabályalkotásra lenne szükség.

MOK: Folytatjuk!

Megtaláltuk a közös pontokat – foglalta össze a mintegy három órás vita tanulságait Svéd Tamás, a MOK titkára. – Valamennyiünk célja az abortuszok számának csökkentése, aminek hatékony eszköze nem a szívhang-rendelet, hanem a felvilágosítás, a megelőzés, és a fogamzásgátlás állami támogatása lenne. Bár a döntéshozók nem tartották fontosnak, hogy ebben a társadalmat mélyen érintő kérdésben párbeszédet folytassanak, a kamara ezt most megtette, hiszen ez a demokrácia alapja - mondta.

A MOK pedig folytatja. Mint jelezték, a jövőben az Agora keretében lehetőséget biztosítanak számos más, az egészségügyet érintő társadalmi kérdés megvitatására.

Fotó: Magyar Orvosi Kamara/Halász Nóra