Szigorítják a patikanyitást, korlátozzák a versenyt

Az államtitkár szándéka, hogy helyrehozza a liberalizáció következtében megromlott gyógyszerellátást, visszabillentse a lakosság felborult esélyegyenlőségét. Ott működjenek gyógyszertárak, ahol szükség van rájuk, ne pedig ott, ahol az a befektetők érdekeit szolgálja – mondta lapunknak Szócska Miklós. (A befektetőnek ott érdeke patikát nyitni, ahol a legnagyobb haszonra számíthat, vagyis ahol a lakosságnak szüksége van a patikára, sokat vásárol ott. Nem sok jóra számíthatunk, ha az államtitkár felfogóképességét ez az elemi logikai-gazdasági szabályszerűség meghaladja. A szerk.) Az új egészségügyi kormányzat célja, hogy viszszaállítsa a gyógyszerészi hivatás rangját, jelenleg ugyanis a patikák mögött meghúzódó befektetők miatt alig érvényesül a gyógyszerész szakmai és tulajdonosi felelőssége.

Egyetért a patikaalapítás szigorításával Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke, amellyel – reményei szerint – visszaáll a betegellátás biztonsága. Az Európai Bíróság határozatára hivatkozva azt mondja: a gyógyszerellátás az egészségügy része, amit nem versenypiaci szabályokkal kell megoldani, a politika joga és kötelessége is a betegek ellátása. A moratórium egyfajta fék az új szabályozásig, de ahol jelenleg nincs gyógyszertár, ott engedélyezni kell az alapítást – tette hozzá.

Jelenleg 150 új patikaalapítási kérelem van a hatóságok asztalán. A működési engedéllyel rendelkezőkre nem vonatkozik a moratórium, rájuk a jelenlegi szabályozás érvényes. Ahol pedig lakossági érdekből szükség van új gyógyszertárra, ott továbbra is engedélyezik az alapítást. Az államtitkár megnyugtatta azokat is, akik a vény nélkül kapható gyógyszereket forgalmazzák a benzinkutaknál és a különböző kereskedelmi központokban, ők is folytathatják a tevékenységüket.

A kamara szerint az elmúlt három évben elsősorban a forgalmas helyeken nyíltak patikák, így az akkori kormány szándéka – lefedni az ország egészét, többletszolgáltatásokat adni a lakosságnak – elsősorban a nagyobb településeken valósult meg. Ám mivel a patikák egyetlen jövedelemforrása az árrés, azon az alapítás könnyítésével a korábbi 2000-nél közel négyszázzal több patika osztozik. Ez is az oka, hogy több száz gyógyszertár bezárt, és 600-ra tehető a veszteségesen működők száma.

Az új szabályozás önmagában nem oldja meg a szektor alapvető gondjait, azt a gyógyszereknél alkalmazott, átlagosan 14 százalékos kiskereskedelmi árrés 2-3 százalékos emelésével lehetne kezelni – állítja Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetségének elnöke. Ezzel az intézkedéssel 10 milliárd forinttal nőne az árréstömeg, amely javítaná a patikák működőképességét, ez nagyon fontos, hiszen jelenleg a 40 százalékuk veszteséges. Egyébként az EU-tagállamok átlagos kiskereskedelmi árrése 20 százalék. Elmondta azt is: a 2007-től alkalmazott patikaalapítási liberalizáció óta az 5000 lélekszámú településeken mindössze 6 gyógyszertárat szüntettek meg, ami önmagában cáfolja az állítást: a szabad patikaalapítás miatt zárnak be a kispatikák.

A hazai kiskereskedelmi árréstömeg egyébként a 2006. évi 75,1 milliárd forintról a múlt évben 72,3 milliárdra zuhant. Degresszív árrésrendszerről lévén szó, az évek óta dráguló gyógyszerekkel fordított arányban van, csökken a mértéke. Immár sok éve hatályos a 850 forintos maximált fix ár, amelyet az 5000 forint fölötti orvosságokért számolhat el a patika. Szabó Ferenc úgy látja, hogy a liberalizáció jó hatással van a betegek megnyeréséért folyó versenyre, hiszen sok helyen hosszabb lett a gyógyszertári nyitvatartás ideje, és a vény nélkül kapható készítmények áraiban is versenyeznek egymással. Azzal egyébként egyetértene, hogy állítsák vissza a korábbi mérethatárt: nagy településeken 250 méter, a kisebbeken 300 méter legyen a létesítendő gyógyszertárak közötti távolság.