hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.

Szerkezeti átalakítás is állhat a főigazgatók menesztése mögött

A kórházigazgatók tömeges menesztése mögött két indok állhat: az intézmények adósságának növekedése vagy egy szerkezeti átalakítás előkészítése – mondta a Telexnek Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) volt elnöke.

Mint a lap emlékeztet: a belügyminiszter szerdán az Országos Kórházi Főigazgatóság megbízott vezetőjével egyszerre 24 kórházigazgatót mentett fel pozíciójából. Az érintettek között van 2 országos intézet vezetője, 7 megyei és 15 városi kórház igazgatója. Több évtizedes távlatban nem volt példa arra a magyar egészségügyben, hogy egyszerre ennyi vezetőt mentsenek fel.

A felmentésekkel kapcsolatban a Nógrád vármegyei hírportál megkereste az érintett intézményeket, azonban egyelőre nem kívánták kommentálni a sajtóban terjedő információkat.

Felmerült dr. Boczek Tibor, a pásztói Margit Kórház vezetőjének neve is a távozók között. Ő a portál érdeklődésére elmondta, hogy megkeresés nem történt a Belügyminisztérium részéről, nem vonták vissza a vezetői megbízását, és jelenleg is betölti a pásztói kórház igazgatói pozícióját, írta a vármergyei portál, a nool.hu nyomán a Weborvos.

Kincses Gyula szerint nem elegáns az országos kórházi főigazgatóval elvitetni a balhét, mert az adósság oka nem a rossz működés vagy pazarló gazdálkodás: ekkora és ilyen széttagolt ellátórendszert ennyi pénzből nem lehet működtetni. A kórházak kiadásainak 70-80 százaléka fix költség, amin a menedzsment nem nagyon tud változtatni. A béreket ki kell fizetni, és hogy hány emberre van szükség, azt a minimumfeltételekről szóló jogszabály határozza meg. „Tehát itt nincs valós mozgástere a vezetésnek, ráadásul tiltják, hogy vállalkozó orvosokkal oldják meg a létszámhiányt” – tette hozzá Kincses.

A beszerzések, szolgáltatások (takarítás, őrzés-védés és étkeztetés stb.) egyre nagyobb része központosított, így ezekben is minimális mozgástere marad a kórházvezetésnek. „Biztos van a rendszerben pazarlás, felesleges kiadás, de ezek elenyésző összegek egy kórház összfenntartásához képest, így az adósságot alapvetően nem ezek okozták” – világított rá Kincses. Szerinte ha a hiánnyal van a baj, azt vezetőcserével nem lehet megoldani, ahhoz mélyebb változásokra és több pénzre van szükség. De a kirúgásokkal lehet felelősöket keresni, és a politika fel tudja mutatni, hogy „fejek hullottak.”

Kincses szerint a példa nélküli felmentések másik oka az lehet, hogy a kormány rájött: nem halogatható az ellátórendszer szerkezetének átalakítása. Ha megnézzük a felmentett kórházigazgatók területi eloszlását, leginkább vidéki, kisebb intézményekhez kötődnek. Igaz, emellett két fővárosi kórház vezetőjét is menesztették, de őket a nyugdíjkorhatárra hivatkozva. A kormány célja lehet az, hogy kisebb kórházakat összevonjon, járóbeteg-központtá alakítson, ezzel optimalizálja a betegellátást. Kincses szerint ehhez viszont nem idős, a kórházukhoz ragaszkodó, annak érdekeit védő vezetőkre van szükség, hanem fiatal, az ágazati vezetéshez lojális emberekre. Lehetséges, hogy a Belügyminisztérium olyan vezetést szeretne, ami nem kötődik az eddigi rendszerhez, és együttműködőbb a szerkezeti reformokban.

Kincses szerint ha a kormánynak valóban egy szerkezeti átalakítás a középtávú célja, akkor annak megvalósítására 2024 második félévében van reális esély.

A teljes információt a Telexen ITT olvashatja

(forrás: Telex, WebOrvos, NOOL)

Könyveink