Spa látogatás a kórházi stressz ellen

A Flamenco szállodában pénteken fejeződött be az 1970-ben alapított Utazási és Turisztikai Tanácsadók Szövetsége (TTRA) Európai Tagozatának konferenciája, amelynek középpontjában az egészség és a wellness állt.

Az utolsó nap nyitó előadásában Kevin Turnbull, a SpaFinder marketing cég képviseletében a kommunikációs trendekről beszélt. A cég 81 országban 6000 spa partnerrel tart kapcsolatot. Mivel 1998 óta a földön több idős él mint fiatal, a szakember szerint egyáltalán nem biztos, hogy a fiataloké a világ. A marketing tervezésben a az X generáció és a Y generáció mellett a nyugdíjas babyboomer eltérő igényeit is figyelembe kell venni.

A modern kommunikációs eszközök közül a hírlevelek továbbra is fontosak, ugyanakkor a cég a blog, a twitter és a facebook által kínált lehetőségeket is kihasználja. E mellett számos partnerrel kooperációban ajándék vouchereket is kínál. A voucher az utóbbi évek egyik slágerének bizonyult, különösen az e-utalvány, amely bevezetése után egy évvel már 80 százalékos részesedéssel bír a papírral szemben.

Orvosi ellátás és spa egymás mellett

A spa trendekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az orvosi intézmények mellett működő spa központok terjedése lesz figyelhető. Egyre több helyen lesz a spa az orvosi infrastruktúra integrált része, s szerepük lesz a műtétek előtti relaxációban és a műtétek utáni lábadozás időszakában is.

Kincses Márk, a Turizmus Zrt. Marketing igazgatóságának munkatársa a külföldi résztvevőknek a turizmus 2005-2013-ig terjedő stratégiáját mutatta be, kiemelve az életminőség javításának fontosságát. Bemutatta Budapest gyógyfürdői múltját az ókortól napjainkig és levetítésre került a 30-as években a svéd televízió által Budapestről, mint fürdővárosról forgatott film néhány részlete is. Ebben az időszakban adott otthont Budapest az első szakkonferenciának és ekkor nevezték a fővárost először Európa fürdővárosának. A szakember fotókkal illusztrált ízelítőt adott az ország több híres fürdőhelyéről: Hévízről, Tapolcáról és Miskolctapolcáról, illetve a Balatonról.

Az Új Széchenyi-tervben a turizmus elsősorban az egészségturizmus kiemelt pontként szerepel, és azt reméli, hogy ezáltal a gyógyszeripar is bekapcsolható a programba. A Szállodaszövetség elnöke, Erdei János szerint a cél az, hogy 10 év múlva 700 ezer ember dolgozzon a turizmusban, vagyis kétszer annyian, mint most.

Az Európai Unió idén nyáron új szabályozást fogadott el az egészségturizmusra vonatkozóan: „Sokéves vita végére tettek pontot az EU-tagállamok egészségügyi miniszterei, ám kérdés, hogy mennyit nyernek ezzel a „mezei” páciensek. Merthogy (ha az új jogszabály végigjut az uniós labirintuson) a betegek egy másik tagországban is kérhetnek majd orvosi ellátást, és ezért fizetnek is nekik – pontosan annyit, amennyibe a beavatkozás odahaza került volna. Értsd: a Svédországban vagy Nagy-Britanniában megoperált magyar állampolgár kezébe a magyar árat nyomja a biztosító.”

Becslések szerint világszerte évente több tízmillió beteg indul útnak, hogy egy másik országban, olcsón, illetve várakozási idő nélkül gyógyuljon. Magyarország egyelőre gyógyfürdői és fogászati szolgáltatásokkal, valamint a plasztikai sebészettel csábítja nagy számban a külföldi betegeket - ugyanakkor az egészségturizmus ennél sokkal több területen kínálna lehetőséget.

A szebb jövő és a rengeteg pénz víziója és a jelen közt nagy a kontraszt: Hévíz például, amley Kincses Márk prezentációjában is szerepelt, milliárdokat bukott. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ugyanis visszavonta a gyógyfürdő fejlesztéséhez nyújtott mintegy másfél milliárd forintos támogatását, mert annak üzemeltetője másfél év alatt nem teljesítette az előírt feltételeket.