Egészségpolitika
Milliók kelnek útra a gyógyulásért, de nem hozzánk jönnek
Becslések szerint világszerte évente több tízmillió beteg indul útnak, hogy egy másik országban, olcsón, illetve várakozási idő nélkül gyógyuljon. Az egészségturizmusnak ezt a szegmensét 60–100 milliárd dolláros, dinamikusan növekvő piacnak ítélik a szakértők. A világ gyógyturistái ma még főként tengerentúli polgárok (USA, Kanada, Ausztrália), de már Európa olyan országaiból is megindult a betegvándorlás, ahol államilag finanszírozott egészségügyi rendszerek vannak: így például Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból, Ausztriából. Egyelőre az üzlet legnagyobb nyertesei Thaiföld, India, Szingapúr magánintézményei – derül ki az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet (ESKI) által a betegvándorlásról készített tanulmányból.
– A hazai kórházak pénzügyi gondjaira egyfajta „orvosság” lehetne a gyógyturizmus. A gyógyításra jutó közpénzekhez képest ugyanis az ellátórendszer még mindig nagy. A hiányzó összeget teremthetnénk elő a külföldi betegek gyógyításával – mondta lapunknak Kincses Gyula, az ESKI főigazgatója. A Deloitte pénzügyi tanácsadó cég elemzése alapján az áraink több mint versenyképesek. Míg a leggyakoribb orvosi eljárások a világ gyógypiacain az amerikai díjak 15 százalékáért vásárolhatók meg, a hazai egészségügyi intézmények ennél is olcsóbban gyógyítanak.
És mégis: az utóbbi időben szinte valamennyi hazai egészségügyi kormányzat megpróbálta értékesíteni a szabad kórházi kapacitásokat, ám eddig sikertelenül. Magyarországra a fogászati és szépészeti beavatkozásokra tudnak fizetős betegeket hozni a szervezéssel foglalkozó cégek. Az uniós országok egészségbiztosítói – néhány ritka kivételtől eltekintve – egyelőre még hosszú várólistáik kurtítására sem szerződnek a hazai intézményekkel.
Elvileg az uniós polgárok minden tagállamban ugyanolyan feltételekkel vehetik igénybe az egészségügyi ellátást, mint az adott ország lakosai. A gyakorlatban ez mégsem jelenti azt, hogy bárki szabadon elutazhat egy másik tagállamba kezeltetni magát a biztosítója kontójára, csak azért, mert úgy látja: ott jobbak az orvosok, vagy mert hazájában sokat kellene várakoznia. Előbb ugyanis speciális engedélyezési eljárásnak kell alávetnie magát. A biztosítója általában akkor adja oda a pénzt külföldi kezelésre, ha azzal olyan szolgáltatást lehet venni, amely fontos, de otthon nem elérhető. Akkor is engedélyezik a külföldi kezelést, ha a hazai várólisták aránytalanul hosszúak. Ha egy beteg ilyen engedéllyel érkezik, akkor ellátásáért a külföldi biztosító ugyanannyit fizet a magyar kórháznak, mint amennyit az OEP adna hasonló esetben egy magyar beteg után. Több pénzt akkor remélhet a kórház, ha külön szerződést köt a külföldi biztosítóval. Ekkor a betegek is mentesülnek az engedélyezési procedúra alól. Ilyen szerződése van például a váci kórháznak. Művesekezelés, CT-, röntgen- és laborvizsgálat, szülészeti ellátás szerepel azon a listán, amelyre a szlovák biztosítók számlájára fogadnak betegeket. Emellett szinte valamennyi szakma szabad kapacitásait igénybe vehetnék a határon túliak – ismerteti a megállapodást dr. Erős András kórházigazgató. A partner az ottani öt versengő biztosító egyike, a Sideria-Istotováva, amely azonban figyel arra, hogy csak a legelkerülhetetlenebb esetben kerüljön Vácra betege. A főigazgató elmondta azt is, több egészségturizmus szervezésére szakosodott céggel tárgyaltak, de megállapodásig nem jutottak.
Az is igaz, hogy a kórházak nem tűnnek túl lelkesnek, ha EU-polgár biztosítási alapú ellátásáról van szó, hiszen csak annyi pénzt kapnak, mint egy hazaiért, ugyanakkor „több baj van”: idegen nyelvet beszélő személyzet kell, gyakran igényesebb a beteg, s ha valami hiba történik, ki tudja, milyen jól felkészült jogászcsapatot szabadíthat rá a kórházra.
Forrás: Danó Anna, Népszabadság Online