Rovó László szerint változás kell Szegeden
A fül-orr-gégész professzorral terveiről, vezetői elképzeléseiről, fél évvel várható hivatalba lépése előtt beszélgetett a Délmagyar.
– Több mint kétharmados támogatást kapott december 18-án az egyetem szenátusától. Mit szólt ehhez a nagyarányú győzelemhez?
– A jelenlegi rektor úr, Szabó Gábor professzor szavait tudnám idézni: fontos, hogy egy demokratikus választáson többen induljanak, ez adja ugyanis meg annak komolyságát. Éppen ezért maximális tiszteletem azoknak, akik energiát fektettek a pályázatba és abba, hogy tegyenek az egyetem jobbításáért. Megtiszteltetés egyébként ilyen jó eredménnyel nyerni, ugyanakkor hatalmas felelősség is, hiszen ezek szerint olyan elvárásokkal vannak felém, amelyet maximális teljesítménnyel lehet csak viszonozni. (...)
Az egyetem mindhárom feladatában, vagyis az oktatásban, kutatásban és gyógyításban is változásokra van szükség. Át kell gondolni a képzési struktúránkat, portfóliónkat, még vonzóbbá kell tenni magunkat mind a hazai, mind a külföldi hallgatók számára. A demográfiai tendenciák ellenére növelni kell a hallgatói létszámunkat, a hazai hallgatók nagyobb arányú idevonzásával, valamint a külföldi ismertségünk növelésével. Emellett csökkenteni kell a lemorzsolódást, ami egyes szakokon, ahol a munkaerőhiány miatt a diákjainkat már a tanulmányaik alatt alkalmazzák, különösen magas. A hallgatói létszám növelésének több eszköze van, ezek mindegyikével szükséges élni a kiélezett versenyben, azaz javítani kell a hallgatói infrastruktúrát, mind a lakhatási és sportolási lehetőségek, mind a XXI. századi oktatási épületek és eszközök biztosításával, valamint a legkiemelkedőbb oktatók kinevelésével, itthon tartásával, illetve idevonzásával. A kutatási potenciált, a kutatás hátterét is javítani szükséges. A jövőben már az állam sem karokat támogat, hanem olyan interdiszciplináris kutatócsoportokat, melyek több tudományterület együttműködésén alapulva jelentős innovációs tevékenységet fejtenek ki, és egyre inkább képesek kapcsolódni az ipar igényeihez. A régió egészségügyét meglátásom szerint világszínvonalúvá lehet és kell fejleszteni. Megvan hozzá a kutatási, oktatási és gyógyítási háttér, valamint a nemzetközi kapcsolatrendszer, aminek alapján elmondhatjuk, hogy a megfelelő eszközpark és infrastruktúra megvalósulása esetén az SZTE a legmagasabb szintű gyógyító potenciállal bíró intézménnyé fejlődhet, a hazai lakosok magas szintű ellátásán túl a nemzetközi egészségturizmus központi szereplőjévé is válhat. (...)
– Számos beruházás az egészségügyhöz kötődik, így teljesen nem szakad el ettől a területtől. Mik lesznek ezek?
– Az egészségügy racionalizálása a következő 4-5 év komoly feladata lesz, ami komoly csapatmunkát igényel. Terveink szerint a manuális szakmák jellemzően egy helyre, a Déli Klinikaparkba kerülnek, a konzervatív szakmák és oktatási egységek pedig az Északi Klinikakertben kapnak helyet. A Déli Klinikapark területén kialakításra kerül egy úgynevezett Fejközpont, amelyben a fejjel „dolgozó" szakmák kerülnek elhelyezésre úgy, hogy helyben rendelkezésre áll mind a szükséges diagnosztikai háttér, mind az onkológiai ellátás, valamint a megfelelő hotelszolgáltatás. Ilyen centrum a világban is mindössze 1-2 létezik, a szakmai kiválóságon túlmenően a külföldi betegforgalom révén a beruházás jelentős bevételt hozhat majd az egyetem számára. A Nyugati Telephelyen kerülnek elhelyezésre jellemzően a krónikus és rehabilitációs ellátások, itt létre kívánjuk hozni a hospice-ellátást is.
