Robbanásszerűen nőtt a kórházi adósság

Az első félévben felgyűlt tartozásállomány megközelítette a 43 milliárd forintot a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adatai szerint. Mindez már csak azért is figyelemre méltó, mert ebben az időszakban éppenhogy  rendszerint megtorpan a növekedés. A mostani, 43 milliárdos adósságszintet tavaly csak szeptember közepére érték el a kórházak, így most gyakorlatilag 2,5 hónappal "előbbre" tartunk, mint egy évvel ezelőtt. A 40 milliárd forint fölötti adósságról egy hónapja szakértők már úgy vélték, ez az az összeg, ami már mindenkinek fájni fog.

Az adósságállomány brutális megugrását, az ilyenkor szokásos megtorpanás helyett többen is az orvoshiány miatt a forrásokat felemésztő bérversennyel magyarázzák. Hallani olyan véleményt is, hogy a júliustól beharangozott új finanszírozási rendszerre való felkészülésként álltak le a kifizetések. A beszállító cégek mindenesetre egyre fájdalmasabban érzik a saját bőrükön, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint tavaly ilyenkor, kommentálta az adatokat lapunknak a beszállítókat képviselő egyik szakmai-érdekvédelmi szervezet, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László.

Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) a bérverseny kordában tartására már öt éve javaslatot készített annak érdekében, hogy az összegek ne léphessenek át egy bizonyos plafont, azonban az elképzelést nem sikerült megvalósítani. Molnár Attila leköszönő elnök szerint egyfajta hatósági árszint ebben megoldást hozhatna.A legnagyobb baj azonban a szakember szerint az, hogy még mindig nincs egy olyan szakmai koncepció vagy program, ami alapján pontosan ki lehetne jelenteni, hogy mennyi plusz forrásra lenne szüksége az ágazatnak, azt mire kellene fordítani és ez milyen eredményt hozhatna.

Nincsenek érdemi lépések a hbcs-korrekció érdekében, pedig bőven lennének olyan módszerek, automatizmusok, amivel be lehet azonosítani és nyomon követni az ellátásokat, pontosan mérni, melyikből mennyit végeznek el. Egy korrekt mérési rendszer pedig a költségekről is megbízható képet nyújtana, és átláthatóvá tenné, hol, mekkora plusz forrást igényel a rendszer. Annyi azonban már most is látszik, hogy a reális költségük alatt finanszírozott, ezért veszteséget, adósságot termelő ellátások kiigazítására a 2020-as egészségügyi büdzsé nem nyújt fedezetet, jegyezte meg Molnár Attila.