Rétvári Bence: Reformra nem készülünk

– A másik legtöbbet támadott rendszer az egészségügy, amelynek reformjához éppen a járvány alatt kezdtek hozzá. Nem volt ez veszélyes döntés? Vagy részben a „járványok korára” való felkészülés sürgette a törvényt a könnyebb vezényelhetőség miatt?

– Le a kalappal a magyar kórházak előtt! Sokan legyintettek rájuk, hogy nem is működőképesek, mégis nálunk gazdagabb országokban összeomlott a kórházi ellátás, parkolókban meg vonatokon kezeltek betegeket, ehhez képest hazánkban minden betegnek jutott ágy, gyógyszer és személyzet.

Ez most utólag szinte természetesnek tűnik, de ha kitekintünk kicsit, nem Keletre, hanem Nyugatra, akkor láthatjuk, hogy egyáltalán nem volt természetes, hogy ez így legyen. Nagyon fontos eredmény, hogy a magyar egészségügyet legjobban torzító tényezőt, a hálapénzt sikerült kiiktatni, miután hetven éve cipelte magával az egészségügy. És valóban a népvándorlások és járványok korszaka következik, az egészségügyet is fel kell készíteni az esetleges újabb járványhelyzetekre. Reformra nem készülünk, de januártól folytatjuk az orvosok és ápolók béremelését.

– Hányan távoztak végül a szolgálati jogviszony elleni tiltakozásul?

– Az orvosbéreket két-két és félszeresére emeljük, január elsejétől harminc százalékkal emelkedik az ápolók bére, és január elsejétől tovább nő az orvosok bére. A baloldal riogatásait ismét az élet cáfolta. Március elseje, az új szolgálati jogviszony hatályba lépése óta három hónap alatt 3090-nel nőtt az egészségügyi szolgálati jogviszonyok száma.

Június elsején 1016-tal több orvosi szolgálati jogviszony állt fenn az állami egészségügyi intézményeknél, 1434 ápolói és 640 egyéb egészségügyi jogviszonnyal volt több. A baloldal ezzel szemben mindig csökkentette az egészségügyben dolgozók számát, az orvosokét 2002 és 2010 között háromezer fővel, 37 ezerről 34 ezerre.

Roppant veszélyes, hogy olyanok készülnek hatalomba, akik korábban orvosok, egészségügyi dolgozók külföldre közvetítésével foglalkoztak. Másrészt a baloldal szakpolitikusa, László Imre már elmondta, hogy a kórházak negyvenöt százalékát bezárnák. Nem a levegőbe beszélt, mert amikor legutóbb kormányon voltak, jó pár kórházat bezártak a tüntetések ellenére is, a kórházbezárás pedig egyértelműen magával hozza az elbocsájtásokat.

– Tény, hogy a járvány alatt az egészségügy nem omlott össze, mint más országokban, az elhunytakkal kapcsolatban viszont a baloldal számháborút kezdett. Milyen képet mutat a többlethalálozás az eddigi adatok alapján?

– Az utolsó járványmentes évhez, 2019-hez tudunk hasonlítani, és a teljes 2020-as évet tekintve a tizenegyedik legalacsonyabb többlethalálozási aránnyal a középmezőnyben vagyunk. Az idei évről majd az év végén lesznek összehasonlítható többlethalálozási adatok, de az eddigi információk alapján a visegrádi országok közül nálunk legkedvezőbbek a számok, és a közép-európai országok közül körülbelül ugyanannyi van előttünk, mint mögöttünk.

Vannak azonban országok, amelyek hetekig nem szolgáltatnak adatokat, ezért később lehet csak a teljes időszakot összehasonlítani. Viszont oltásokban egyértelműen gyorsabbak voltunk, mint szinte bárki Európában, hamarabb értük el a huszonöt százalékos, ötvenszázalékos beoltottságot, vagyis kevesebb ideig fertőzött a koronavírus, tehát kevesebb ember betegedett meg, és kevesebb hunyt el, mintha euró­pai tempóban haladt volna az oltás menete, és az élet is hamarabb tudott újraindulni.

– Nyilvánvaló, hogy a járványügyi védekezés egyik legfontosabb eszköze a megbízható, gyors információ, s ebben – kezdetben legalábbis – még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sem állt a helyzet magaslatán. Most már jobb a helyzet? Akár a WHO-t tekintve, akár az EU-t?

– Magyarország a WHO-protokollok szerint járt el, az Egészségügyi Világszervezet képviselői elismeréssel szóltak Magyarországról, míg a baloldal mindig az ellenkezőjét mondta annak, amit a WHO megállapított felkészültségről, tesztelésről, lélegeztetőgépekről vagy oltásról. A járvány alatt mindenki információhiányban volt, minden országot meglepetésként érte ez a helyzet, kevesen tudták, hogyan kell kezelni, ezért is fordultunk a WHO-hoz.

Minden országban nehezítette a védekezést, hogy a tudomány sem volt abban a helyzetben, hogy kellő tapasztalattal biztosat tudott volna mondani. Azt nem tudom, a WHO hogyan készül az esetleges újabb járványokra, de mi úgy, hogy önellátásra igyekszünk berendezkedni, hiszen nehezítette a védekezést, hogy mindenki Kínában állt sorba.

Már van saját gyártású lélegeztetőgépünk, amit világszínvonalon tudunk gyártani Vácon, saját védőfelszerelésünk, amit szintén magyar cégek gyártanak, fertőtlenítőszereket a Mol tud előállítani, és vakcinagyárunk lesz Debrecenben. A világgazdaságnak való kitettség a járványidőszakban okozta a legnagyobb veszélyt, hiszen emberek egészsége, élete forgott kockán. Ezért fontos, hogy rövidesen mindenben önellátók leszünk, év végére már vakcinából is.

A teljes interjút a Magyar Hírlap közli.