Részleges egyetértés a gyógyszerész-szervezetek közt

A tanács az egyeztető fórum összehívása óta három alkalommal vitatta meg az egészségügyi tárgyú törvénytervezet gyógyszerellátásra vonatkozó kérdéseit. "Azon belül is elsősorban a gyógyszertár-létesítés és működtetés vonatkozásában a konszolidáció eszköztáráról, a tulajdonosi arányról és kialakításának sebességéről folytattak egyeztetéseket" - közölte az államtitkárság.

Az egyeztetéseken a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége (GYNSZ), a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ), a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ), a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) képviselői vettek részt.

Közeledő álláspontok - a tulajdonjogok kérdése még mindig vitás

Az államtitkárság közlése szerint egyetértés alakult ki a gyógyszertár-létesítés új szabályairól, ugyanakkor a meglévő patikák esetében a gyógyszerészi többségi tulajdon és a menedzsmentjogok kérdéseiben végleges, közös álláspontot továbbra sem sikerült kialakítaniuk a szakmai szervezeteknek. A meglévő patikákra vonatkozóan "a gazdasági hatások elemzésével és az ellátási érdek biztosításával kapcsolatosan" az egyeztetések folyamatban vannak - írták.

Az egészségügyi államtitkárság jelentős előrelépésnek tartja, hogy minden szervezet, kiemelten a HGYSZ és a GYNSZ is egyetértett a hálózatok bővítésének tilalmával, valamint azzal, hogy az off-shore cégek közvetlen és közvetett tulajdonlását a törvény a lehető legrövidebb határidővel megtiltsa. Emellett valamennyien elfogadták a marketingtevékenység szigorú szabályozását, ellenőrzését és szankcionálását, valamint a szabályozott szakmai és gazdasági tevékenység ellenőrzésének és szankcionálásának szigorítását.

Módosító javaslatok

A szervezetek az utolsó találkozót követően, múlt csütörtökön írásban tájékoztatták az egészségügyi államtitkárt a tárgyalások eredményéről. "Mivel a törvénytervezetet az Országgyűlés már tárgyalja, az érdekképviseleti szervek kompromisszumos javaslatát várhatóan módosító javaslatok formájában építik be a jelenlegi törvénytervezetbe" - közölte az államtitkárság.

Mint kiemelték, a Gyógyszerészeti Egyeztető Tanács működése ezzel még nem ért véget, feladata a jövőben is fontos lesz, hiszen a biztonságos gyógyszerellátás érdekében a távolabbi jövőben is együttműködik az egészségügy irányításával.

Az egyeztetések kapcsán a HGYSZ ismét úgy fogalmazott: alkotmányellenesnek tartják, hogy a gyógyszertárakat szabályozó törvénymódosítás visszamenőleges hatályú, ezzel ugyanis a már meglévő patikák befektetőit kötelezik tulajdonrészük eladására. A törvényjavaslat szerint ugyanis 2014-ig nem csak az újonnan alapított, hanem az összes, már meglévő gyógyszertárban is gyógyszerészi többségi tulajdonnak kell lennie.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy még mindig nem derült ki, honnan lesz pénzük a gyógyszerészeknek arra, hogy megvásárolják a patikákat. A HGYSZ az egészségügyi államtitkár egyik nyilatkozatából azt hallotta ki, hogy az állam ehhez nem képes fedezetet nyújtani, márpedig e nélkül nem kaphatnak hitelt, mivel sokuknak már így is tartozásaik vannak. Azok pedig, akik mégis megkapják a banki kölcsönt, ezáltal eladósodnak, és így nem tudnak majd az ellátás színvonalán javítani.

Másként látják

A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége újra leszögezte, álláspontjuk szerint miatt a javaslatnak mindenképpen az lesz a végkimenetele, hogy romlani fog a gyógyszer- és a betegellátás színvonala. A másik eshetőség az, hogy mivel a gyógyszerészek nem tudják megfizetni a patika piaci árát, a tulajdonos pedig nem hajlandó az alatt eladni, egyszerűen bezárják a gyógyszertárat. Korábban Korodi Karolina, a szervezet elnöke úgy fogalmazott: alkotmánybírósághoz fordulnak, ha a törvény - a jelenlegi elképzelések szerint - életbe lép. Kórodi azt mondta, nem átgondolt a kormány terve a gyógyszerpiac átalakítására.

Horváth Tamás a HGYSZ álláspontjára akkor reagálva azt mondta: alapvetően nem igazak a szövetség által kifogásoltak. A Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint a törvényjavaslat a betegek érdekeit helyezi a középpontba, és az egész gyógyszerellátást a beteg-érdek alapján közegészségügyi szolgáltatásként, nem kereskedelemként definiálja és így építi fel.