Reformról, ápolási díjról is faggatták a kormányt

Napirend előtt a Párbeszéd pedig arra szólított fel, hogy ismerjék el munkaviszonyként az otthonápolást. A párt politikusa, Tordai Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy az otthonápolást Romániában is munkaviszonyként ismerik el és havi 130 ezer forintnyi fizetéssel honorolják. Eközben Magyarországon legfeljebb 53 ezer forinttal "alázzák meg" az érintett családokat. Egy politikai rendszer erkölcsi minőségét az mutatja meg, ahogy a legkiszolgáltatottabb tagjaival bánik – hangsúlyozta a politikus. A kormány nem, hogy az út szélén hagyja honfitársaink tömegeit, "de az árokba is rúgják őket".

A gazdasági növekedés jótéteményei a felső egy százaléknak jutnak, 2010 óta nem emelték a családi pótlékot, a nyugdíjminimumot, a közalkalmazottak bérét. A kormány a nagyvállalatoknak, az offshore cégeknek és a bankoknak kedvez – közölte Tordai Bence.

A válaszadó Rétvári Bence azt felelte, hogy ha volt olyan kormányzat, amelyik minden pénzügyi és politikai hatalmassággal szembe mert szállni, akkor az a Fidesz-KDNP kormány volt. Az Emmi államtitkára azt mondta, hogy a kormány radikálisan, 73 ezerről 138 ezer forintra emelte a minimálbért és megduplázta a szakképzett minimálbért. Ettől nem dőltek be a cégek, de a multinacionális vállalatok elkezdtek rendes bért fizetni, ami magával hozta a többi bér emelkedését. Elindították a béremelést a pedagógusoknál, aztán folytatták az ápolóknál és orvosoknál, a rendvédelmi dolgozóknál, a járási hivatalok dolgozóinál és a kulturális intézmények alkalmazottainál, miközben bevezették a családi adózást – hangsúlyozta.

Ugyancsak az otthonápolásról szólt az interpellációk között a DK-s Varju László, aki az otthonápolás munkaviszonnyá tételét szorgalmazta a emberi erőforrások miniszteréhez címzett interpellációjában, hangsúlyozva, hogy ez mintegy 50 ezer embert, családot érintő probléma. Mint mondta, Csehországban 180, Horvátországban 140, Szlovákiában 138 ezer forinttal honorálják ezt a tevékenységet, míg nálunk az ezt végzők havi juttatása 53 ezer forint. Ezzel azt állította szembe, hogy piaci alapon 24 ezer forint ennek a szolgáltatásnak az ára – naponta.

Válaszában Rétvári Bence államtitkár azt kérte, senki ne vonja kétségbe a kormányzat jó szándékát, megemlítve, hogy ezt a lépést akkor sem tették meg, amikor a kérdező a gazdasági tárca államtitkára volt. Utalt rá, hogy az elmúlt években emelkedett az ápolási díj, illetve új kategória jelent meg.

A kérdező nem fogadta el a választ, a parlament többsége viszont igen.

Korózs Lajos (MSZP) az egészségügy helyzete, az orvoshiány és a leromlott állapotok kapcsán kérdezte az emberi erőforrások miniszterét, aki helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki kijelentette: Ami megbukott, az az önök egészségpolitikája, és arról beszélt, hogy míg 2010 előtt, az MSZP-kormányok alatt csökkent, azt követően, a Fidesz irányítása alatt nőttek az egészségügyre fordított források. Mint mondta, az utóbbi években kórházakat, rendelőket és mentőállásokat fejlesztettek, építettek, évi 650 milliárd forinttal nőtt az egészségügyre fordított összeg.

A kérdező nem fogadta el a választ, a parlament többsége viszont igen.

Lukács László György (Jobbik) interpellációjában azt kérdezte, milyen intézkedéseket tett az egészségügy helyzetének javítása érdekében az Emmit vezető Kásler Miklós hivatali idejének első száz napjában.

Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár (Emmi) válaszában hangsúlyozta, a tárcavezető számos fontos intézkedést tett hivatalba lépése óta. Példaként említette a kórházi fertőzések kivizsgálását és egy intézkedéscsomag összeállítását, egy népegészségügyi program kidolgozásának tervezését, az egészségügyre minden korábbinál több forrást biztosító jövő évi költségvetés elfogadását, valamint az Egészséges Budapest program folytatását.

Az ellenzéki politikus nem fogadta el az államtitkár válaszát, a parlament azonban 113 igen, 25 nem és egy tartózkodás mellett megszavazta azt.

László Imre (DK) az innovatív gyógyszerek befogadásával kapcsolatban kérdezte az egészségügyért felelős államtitkárt. Elmondása szerint a visegrádi országokban 200, Magyarországon akár 690 nap is lehet egy ilyen új készítmény befogadása. Szerinte ennek az az oka, hogy pozitív döntés esetén a kórházaknak biztosítani kéne a drága gyógyszert, így spórolni tudnak. Megjegyezte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kormány egyre nagyobb mértékben hárítja át a lakosokra az egészségügyi kiadásokat. Azt kérdezte: mekkora költséget jelentene az eljárás időtartamának 150-200 napra történő leszállítása.

Vitályos Eszter Zsuzsanna, az Emberi Erőforrások minisztériuma államtitkára azt válaszolta, hogy a 2010 előtti időszakhoz képest jelentősen nőtt az egészségügyre költött pénz összege. Hozzátette: a betegek ellátásban a generikus gyógyszerek használata nem jelent rosszabb szolgáltatást, a nagyobb mennyiség és az alacsonyabb ár miatt pedig több beteg veheti igénybe.

László Imre amellett, hogy jelezte, nem fogadja el a választ, azt is elmondta, hogy reálértéken a 2006-os egészségügyi büdzsé is többet ért, mint amit a 2019-es költségvetésben terveznek elkölteni. Azt is elmondta, hogy 70 innovatív gyógyszer tb-támogatását szeretné előremozdítani, ezek daganatos, valamint szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek segítenének.

A képviselők 110 igen, 27 ellenében és 1 tartózkodással elfogadták a választ.