Plusz pénz nélkül nem lehet orvosolni a bajokat

Karácsony előtt jelent meg az a rendelet, amelyikkel a kormány lényegében csődeljárás alá vonta a kórházakat. A magánvállalkozások esetében a csődvédelmi eljárás az a folyamat, amikor egy, tartozásait rendezni képtelen cég leül egyezkedni a hitelezőivel (illetve azokkal, akiknek tartozik) a követeléseik átütemezéséről, rendezéséről. A kórházak esetében lényegében ugyanez zajlik le, csak épp a rendelet némi eufemizmussal „központosított adósságrendezési eljárásnak” hívja. A menetrend úgy fest, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ összeállítja, melyik kórház kinek és mennyivel tartozik, a beszállítókkal február 29-ig kell lefolytatni a tárgyalásokat. A kórházak ez után egy, a pénzügyminiszter és az emberierőforrás-miniszter által jóváhagyott felosztási javaslat alapján kapnak támogatást, ebből nekiláthatnak a tartozásaik kiegyenlítésének.

Az egészre azért volt szükség, mert a kórházak lejárt adóssága már 2019 novemberében elérte a 70 milliárdot. Az intézmények eladósodása nem újdonság, évről-évre ugyanez a ciklus zajlik: az adósságuk halmozódik, év végén kapnak pár tízmilliárdot a rendezésre – 2018-ban az összeg 55 milliárd forintot tett ki.

Az adósság csődeljárásszerű rendezése viszont újdonság, erre eddig nem volt példa. Ehhez képest Orbán Viktor miniszterelnök januári sajtótájékoztatóján az egészségüggyel kapcsolatban annyit jelentett be, hogy a fejlesztéseknél a prioritás a kórtermek és a közös helyiségek kifestése lesz – a jelek szerint kevés foganatjuk van azoknak a feliratoknak, amelyeken több kórházban arra szólították fel a betegeket és a látogatókat: ne merészeljék fotózni az áldatlan állapotokat. Szóval a kórház gyakorlatilag csődben van, de az a lényeg, hogy ez ne látszódjon jól fényképezhető módon.

A magyar egészségügyi rendszerrel valóban sok probléma van (többek közt a beszerzésekkel is), a legfontosabbról azonban, amely minden más gyökere, Orbán nem beszélt. Az egészségügy ugyanis hosszú évek óta túl kevés pénzt kap, még a menetrendszerű adósságrendezésekkel és pluszforrásokkal együtt is. A kormány és a központi költségvetést elfogadó Országgyűlés 2019-re 1,71 ezer milliárd forintot tervezett be egészségügyi kiadásként, kevesebbet, mint amennyi 2018-ban ténylegesen elment a területre. Ennél persze a cech vége biztosan jóval több lesz, hogy pontosan mennyivel, az majd csak 2020 őszén derül ki, mikor a Pénzügyminisztérium elkészül a zárszámadással. 2018-ban ugyanez történt, arra az évre 1,6 ezer milliárdot terveztek be (kevesebbet, mint amennyit az állam 2015-ben költött), a végösszeg az évközbeni módosításokkal 1,79 ezer milliárd lett.

További részletek a hvg.hu-n.