Partnerségen alapuló, átlátható, hosszútávú megoldást sürgetnek a beszállítók

Mint írják: Magyarországon évtizedek óta megoldatlan problémát jelent az egészségügyi intézmények eladósodása. Annak ellenére sem sikerült fenntarthatóvá tenni a kórházak gazdálkodását, hogy 2012 óta az állam tulajdonában vannak, és működésük fölött a kormányzat közvetetten mindenre kiterjedő pénzügyi-szabályozási kontrollt gyakorol.

A korábbi években megszokottá vált kórházi konszolidáció tavaly elmaradt. Jelenleg a Pénzügyminisztérium zárt ajtók mögött, egyenként tárgyal a legnagyobb beszállítókkal a lejárt tartozásokról, akik így már esetenként több mint egy éve várják az általuk leszállított orvosi eszközök és gyógyszerek szerződésben rögzített ellenértékének megfizetését. Sajtóértesülések szerint a kormányzati oldal célja, hogy a hitelezők mondjanak le a tőkekövetelésük 20%-áról. A pénzügyminiszter „meghaladott álláspont”-nak nevezte azt, hogy egyes beszállítók a tőketartozás helyett a késedelmi kamatokról kívánnak egyeztetést folytatni.

A magyar orvostechnikai vállalkozások többségét képviselő szakmai szervezetek számos konstruktív javaslattal fordultak a kormányzati szervek felé a kórházi adósságprobléma kezelése érdekében. Ennek tükrében a beszállítói szervezetek értetlenül fogadták a kormányzati oldal eddigi nyilatkozatait, amelyek tisztázást igénylő elvi kérdéseket vetnek fel. Ezekkel kapcsolatban kérjük az alábbiak megfontolását:

– A kölcsönösen előnyös üzleti légkör alapja a partnerek egymás iránt mutatott bizalma. Megbízható üzleti partnernek tekinthető-e a magyar állam a továbbiakban, és támogatja-e ennek a törékeny bizalmi légkörnek az épülését, fennmaradását, ha közbeszerzési eljárásban kötött szerződések vonatkozásában még azok kifogástalan szállítói teljesítése esetén is utólag lehet alkudozni a vételárról?

– Nem sérti-e az Európai Unió versenyjogi és versenysemlegességi előírásait, ha az állam csak a legnagyobb beszállítókkal folytat egyeztetést, mellőzve a kis- és közepes vállalkozásokat?

– Az általános törvényi szabályozás része, hogy bármilyen késedelmes fizetés meghatározott következményekkel jár – legyen szó leszállított termék kifizetéséről vagy éppen törvényben előírt adókötelezettség teljesítéséről. A késedelem törvényes következményeinek érvényesítése semmilyen esetben nem lehet „meghaladott álláspont”, akár adóról, akár számla kiegyenlítéséről beszélünk.

– Magyarország vonzó befektetési klímával és adókörnyezettel ösztönzi a külföldi beruházásokat. Milyen üzenetet hordoz a befektetők felé, ha az állam utólag újra kívánja tárgyalni a már megkötött és megfelelően teljesített szerződéseket?

– A hazai kkv-knak kiemelkedő innovációs, gyártó, -fejlesztő tevékenységük révén jelentős az exportjuk. A lejárt kintlévőségeik folyamatos növekedése nemcsak az általuk foglalkoztatott munkavállalók megélhetését, hanem a nemzetgazdasági és foglalkoztatási szempontból kiemelkedően fontos innovációs, fejlesztő, termelő és exporttevékenységüket is veszélyezteti. Az innovációhoz és a műszaki-szakmai fejlesztéshez fontos a nyugodt, stabil üzleti környezet és jogbiztonság. Az ágazat Magyarországon közvetlenül tizenkétezer családnak, közvetve további harmincezer családnak biztosít megélhetést.

Magyarország az EU tagjaként nem hagyhatja figyelmen kívül az uniós jogot. Az EU bíróságának késedelmes fizetésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata szerint az állam nem kényszeríthet vállalkozásokat arra, hogy lemondjanak az őket jogszerűen megillető késedelmi kamatról.

„A kormány hisz benne, hogy az erős, szolgáltató (ügyfélbarát) állam megvalósulása a magyar társadalom és a magyar vállalkozók egészének érdekében áll” – szól a magyar állam közszolgáltatásfejlesztési stratégiája. A hazai egészségügyi beszállítók a kormányzat partnereként a jövőben is készek javaslataikkal támogatni minden olyan intézkedést, amely a szolgáltató állam elveivel összhangban transzparens és versenysemleges módon keres megoldást a kórházi adósságok problémájára – zárul a közös közlemény.