Parlament előtt a salátatörvény (frissítve)

Az előterjesztés érinti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről (kórháztörvény), az egészségügyről, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint a felsőoktatásról szóló törvényt, illetve a gyógyszer-gazdaságossági jogszabályt. Az egészségügyi miniszter kiemelte: a jövőben hatékonyabban lehet majd felhasználni az egészségügyben rendelkezésre álló forrásokat is, és ezek a források oda koncentrálhatók, ahol a szükséglet keletkezik, ezzel csökken az egyenlőtlenség az ellátásokhoz való hozzáférésben. Schvarcz Tibor (MSZP) kiemelte: a partnerség és a biztonság jegyében a párt nyitott azon módosító javaslatok befogadására, amelyek jobbá teszik az egészségügyi ellátást. Kökény Mihály (MSZP) arról beszélt, hogy pártja javasolja: a képviselők szakmai és ne politikai szempontok alapján mérlegeljék a törvényjavaslat támogatását. A fideszes Horváth Zsolt azonban egyebek között azt közölte: bár az előterjesztésnek vannak olyan pontjai, amelyeket támogatni tudnak, a törvényjavaslat egészét elutasítják. Soltész Miklós (KDNP) azt mondta, a törvényjavaslat nem ad választ a volumenkorlát és a várólisták kérdéseire, és nem foglalkozik azzal, hogy az egészségügy miként éli túl a jövő évi 100 milliárd forintos elvonást. Bőhm András (SZDSZ) védelmébe véve az elmúlt évek egészségügyi reformfolyamatát, és arról beszélt, hogy az előterjesztéssel számos problémájuk van, ezért a törvényjavaslat támogatását a liberális frakció részéről megígérni nem tudja.
Csáky András (MDF) kifogásolta, hogy a törvénymódosítások egy csomagban kerültek a Ház elé. Elmondta ugyanakkor, hogy az abban foglaltak jelentős részével egyetértenek, és módosító indítványaik támogatásától függően döntik el, igennel szavaznak-e majd.

A szaktárca szándékai szerint a salátatörvényként emlegetett, több jogszabály módosítását egyben tárgyaló javaslat révén rugalmasabb lesz a járó- és fekvőbeteg-ellátás kapacitáselosztása. A változtatás lényege, hogy a szakellátásban országosan minimális óraszámokat hirdetnek ki, amelyeket a fenntartónak mindenképpen biztosítania kell és maximálják a biztosító által finanszírozott ellátásokat. Az ellátásszámokat évente újraosztják, erre a biztosító tesz előterjesztést, a regionális egészségügyi tanácsok pedig javaslatokat terjeszthetnek be, a "végső szót" azonban a regionális tiszti főorvos hozza meg.
A kórháztörvény módosítása kapcsán az egészségügyi intézmény fenntartója kezdeményezhet majd ellátás-átcsoportosítást intézményein belül, a kérelmet ebben az esetben is a területileg illetékes tiszti főorvosnál kell kezdeményezni, és ő is engedélyezi azt. A tartósan kihasználatlan kapacitásokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) folyamatosan figyelemmel kíséri, és javaslatot tehet azok átadására olyan intézményeknek, amelyeknél arra szükség van.
A járóbeteg-ellátásban - hasonlóan a kórházaknál - szintén bevezetik a területi ellátási kötelezettséget, amely a szolgálatóra ró kötelezettséget: eszerint a területéhez tartozó lakhelyekről érkező betegeket köteles ellátni. Az OEP-nek kell majd ellenőriznie az ellátási előírások (protokollok) betartását. A biztosító, amennyiben hiányosságot talál, az adott szakmára szóló szerződést módosíthatja, felbonthatja és az ellátást átadhatja egy súlyponti vagy országos intézménynek.
Az Alkotmánybíróság korábbi határozatát figyelembe véve módosítják a gyógyszer-gazdaságossági törvény gyógyszerismertetői díjra vonatkozó passzusát is. A változtatás eredményeként csak azon orvoslátogatók után kell fizetni a gyógyszergyáraknak havi 416 ezer forintot, akik ténylegesen ezt a tevékenységet végzik. (Az Ab azt kifogásolta, hogy a törvény minden regisztrált orvoslátogatóra nézve kötelezővé tette a díj fizetését, függetlenül attól, hogy az adott gyógyszerismertető valóban végezte-e ezt a feladatot.)
Változik a gyógyszertárak szolidaritási díjának megállapítása is. A javaslat szerint a befizetés globálisan változatlan maradna, a módosítással a legnagyobb árrés-bevételű közfinanszírozott gyógyszerforgalmat bonyolító mintegy 50 patika fizetne magasabb összegű szolidaritási díjat, a többi esetében a befizetés mértéke csökkenne.
Szintén a gyógyszertörvény módosítása kapcsán pontosítják a gyógyászati segédeszközök fogalmát, továbbá a jövőben a felsőoktatási törvény módosításával a gyógyszerészek is doktori címet kapnának.
A képviselők megvitatják az SZDSZ-es képviselők által benyújtott, a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslatot is. Ennek indoklása szerint a büntetőjogban szabályozott távoltartás intézménye nem alkalmas a családon belüli erőszak kezelésére. Az előterjesztés viszont lehetőséget ad a bántalmazottnak, hogy még azt megelőzően kérhesse a hatóság segítségét, mielőtt súlyos vagy végzetes következménnyel járó bűncselekmény áldozatává válna.
Az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításának egyik kiemelt célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek, akik jelenleg rendszeres szociális segélyben részesülnek, a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához.

 Medical Online/MTI