hirdetés

Párhuzamos ellátórendszerek azonos infrastruktúrán

A Debreceni Egyetem bőrgyógyászati klinikáján a fél éves várólista tizedére, mindössze öt napra rövidíthető, amennyiben a páciens az intézményhez köthető gazdasági társaságnak (UD Youmed) megfizeti a megszabott térítési díjat, közölte Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűléso képviselő.

A hazai egészségügyi finanszírozás és betegellátás egyik legégetőbb strukturális feszültségére világított rá egy debreceni eset, amely az állami infrastruktúrán belül működtetett, de piaci alapú szolgáltatások gyakorlatát kérdőjelezi meg, derül ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-posztjából.

A módszer az állami kórházak falai között ugyanazon személyzet és eszközpark használatával teszi lehetővé a várólisták „megkerülését”. Bár a jogszabályi háttér bizonyos keretek között engedélyezi az egyetemi alapítványi fenntartású intézmények számára a kiegészítő térítéses szolgáltatások nyújtását, a gyakorlati megvalósítás súlyos transzparencia- és ellátásbiztonsági kérdéseket vet fel.

A tapasztalatok szerint az Uzsoki utcai kórházban, a Semmelweis Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is jelen van az a modell, ahol a fizetőképes kereslet közvetlen előnyt élvez az állami várólistákon, ami mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket az egészségügyi hozzáférés terén. A beszámolók rávilágítanak a „magánellátás” látszólagos és valós minősége közötti szakadékra. A betegek gyakran ugyanazzal a leromlott állagú környezettel (higiéniai hiányosságok, klíma hiánya) szembesülnek, mint a közfinanszírozott ellátásban, miközben a magas díjak ellenére a betegtájékoztatás és a posztoperatív gondozás színvonala is elmaradhat az elvárttól.

Különös figyelmet érdemel az állami és magánforrások keveredése a napi rutinfeladatok szintjén. Az idézett eset szerint a műtét utáni kötözőanyag kiadását az orvos azzal tagadta meg a fizetős betegtől, hogy az „állami készlet”, így a páciensnek azt magának kell beszereznie. Ez a mikroszintű elkülönítés rávilágít a rendszer fenntarthatatlanságára: a humánerőforrás és a műtő állami, a számla magánjogi, a kötszer pedig ismét állami – ez a kaotikus struktúra nemcsak a betegbiztonságot, hanem az orvosi etikai kódex alapelveit is próbára teszi.

Könyveink