Pálinkás szerint javult a pályázati kultúra
Kiemelkedő volt az egészségipari, orvosi, gyógyászati innovációs projektek száma és támogatása az elmúlt három évben – mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a Magyar Időknek.
(...) – Mely szakterületek nyerték el a legtöbb forrást?
– Egyik szakterület sem nyert annál jóval többet, mint amilyen arányban eredetileg pályázott. A legtöbb támogatást, a projektek 35 százalékát az egészséges társadalom és jólét szakterülethez sorolható, vagyis egészségipari, orvosi, gyógyászati projektek nyerték el. A fejlett jármű- és gépipari technológiákhoz sorolható projektek, a fenntartható környezetet és az agrárinnovációt érintő fejlesztések nyerték még el a források jelentős, 14 és 18 százalék közötti hányadát. Az elnyert támogatások alapján kialakult lista elején egyetemi központok (Budapest, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Baranya megye, Pest megye) állnak, ezeket az ipari központok követik (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Bács-Kiskun megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye).
– Ön szerint az innovatív vállalkozáshoz elengedhetetlenek a digitális eszközök?
– A digitalizációt gyakran emlegetjük az innováció legfőbb feltételeként. Ez szükséges, de messze nem elégséges feltétele a versenyképességnek. Sok egyéb tényezőtől függ, hogy innovatívak-e a magyar vállalkozások. Fontos, hogy bízzunk a piaci racionalitásban, a vállalatvezetők döntéseiben is azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben vezetnek be digitális megoldásokat vagy éppen mesterséges intelligenciát. A K+F+I célú versenypályázati rendszer több pályázattal is ösztönzi a digitális megoldások beépítését a vállalati gyakorlatba. Egyrészt a vállalatok ilyen projekteket is indíthatnak az idén összesen 30 milliárd forint keretösszeggel megjelent pályázatokkal. Emellett idén egymilliárdos keretösszeggel egy mesterséges intelligencia kutatás-fejlesztési programot is meghirdettünk; a pályázatok erre már beérkeztek, júliusban várható döntés a támogatott projektekről. (...)
– Mennyire jellemzők a túlárazott pályázati anyagok?
– Az innovációs pályázatok jellegzetes hibája volt az elmúlt években a túlárazás, de a jelenség visszaszorulóban van. Az egyik pályázati konstrukció első fordulójában a rendelkezésre álló forrásnak mindössze egyharmadát használtuk fel, mert nem voltak megfelelőek a költségvetési tervek. A nagyarányú elutasítás hatásos visszajelzésnek bizonyult: a második fordulóra megalapozottabb költségvetési tervek érkeztek, a harmadik fordulóban pedig már a teljes rendelkezésre álló forrást fel tudtuk használni.
– Hozzájárul ez a pályázati rendszer ahhoz, hogy a fiatal kutatók Magyarországon maradjanak?
– Bízom benne, hogy igen, többek között ezért újítottuk meg a tudományos kutatói pályázatokat. A számok magukért beszélnek: 2017-ben a 40 évesnél fiatalabb kutatók a támogatások 40 százalékát nyerték el. Ez 119 projektet jelent, míg egy évvel korábban a nyertes pályázatok száma a korcsoportban 34 volt. A pályázati felhívások 2018 januárjában ismét megjelentek, a 9,4 milliárd forint keretösszegre idén csaknem háromszoros a túljelentkezés – a pályázatok egyharmadát 40 év alatti fiatal kutatók adták be –, míg a posztdoktori programra beadott pályázatok kétszeresen haladják meg a rendelkezésre álló 1,5 milliárd forint keretösszeget. A nemzetközi összehasonlításban versenyképes eredményekkel működő kutatócsoportok számának növekedését és fenntartható finanszírozását célozza az Élvonal pályázat, amelyen 12 kutatócsoport összességében 3 milliárd forint támogatást nyert el tavaly.
