hirdetés
2025. június. 26., csütörtök - János, Pál.
hirdetés

Orvos a betegnek: „pillanatnyilag csak életlen szike van”

Hamarosan ajánlást tesz a szaktárcának az életvégi döntésekkel, az ellátás visszautasításával kapcsolatos hazai gyakorlat rendezésére az ombudsmani hivatal, amely vigyázó szemét folyamatosan rajta tartja az egészségügyön. Bár Magyarországon már tizenöt éve törvény védi a betegek jogait, azok lényegében máig holt szavak maradtak, és a gazdasági helyzet, az egészségügyiek élet- és munkakörülményeinek romlásával egyre inkább háttérbe szorulni látszanak.

Tizenöt-húsz év távlatából visszatekintve ma rendre ugyanazok a problémák kerülnek felszínre orvosok és betegek viszonyában, egymás közti kommunikációjában, mint az Európában úttörőnek számító, a betegek jogait kiemelten kezelő 1997-es egészségügyi törvény megfogalmazása idején. Változás alig-alig történt. Ma is ugyanúgy igazak Losonczi Ágnes szociológus gondolatai, amelyeket A kiszolgáltatottság anatómiája az egészségügyben címen 1986-ban tett közzé; akkoriban merésznek, újszerűnek tűnő szavai szerint az ellátórendszerben mindenki kiszolgáltatott. Ezt a helyzetet akarta megszüntetni a korábbi paternalista viszonyt leváltó törvény, ám csupán az orvosok kiszolgáltatottsága csökkent némiképp az uniós csatlakozás adta „kilépési lehetőséggel”, míg a beteg kiszolgáltatottságát nem csökkentette a jogszabály. Minderre a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete Bioetika részlegét vezető prof. dr. Kovács József  hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosának hivatalában megtartott, Beteg vagy egészségügy – A betegjogok helyzete egy átalakuló rendszerben, avagy kinek fontos a beteg címmel megrendezett konferencián.

Az atyáskodó orvosi magatartás ma is jelen van, a törvény önmagában nem hozott szemléletbeli változást; a 2000 éves hagyomány alapján ma is sokan úgy gondolják, hogy az orvosnak terápiás privilégiuma van, ahelyett, hogy mindent megbeszélne  a beteggel, hogy az képes legyen tájékozott döntést hozni. Elvben ma már minden beavatkozás előtt aláíratják a pácienssel a beleegyező nyilatkozatot, ám mindenki tudja, hogy ez valójában a műhibaperek elleni védelmet szolgálja, ha úgy tetszik, önmaga karikatúrája, hiszen a megfelelő tájékoztatásra nincs idő, vagy nem fordítanak rá figyelmet. Hiányoznak a tájékoztatáshoz szükséges segédanyagok is, és a betegjogi képviselet egykoron kiépült rendszere sem képes feladatát ellátni, ha heti egy-kétszer van jelen a kórházban az az ember, akinek panaszkodni, akitől tanácsot kérni lehet.

Orvosilag haszontalan vagy erkölcsileg felesleges?

Kovács József szerint nem megoldott a betegek kollektív képviselete, nincs meghatározva, hogy mi jár az ellátás és az ápolás során. A bioetikus szívesen vette volna, ha például konkrét időt jelöl meg a törvény a várakoztatásra, e helyett csupán annyi olvasható, hogy „a beteget csak méltányolható okból és ideig” lehet várakoztatni. Így aztán senki nem tudja, mihez igazodjon, és amíg nem tudja, addig kiszolgáltatott, és hálapénzzel igyekszik magának méltányos körülményeket, megfelelő ellátást biztosítani. A hálapénz jó fokmérője a kiszolgáltatottságnak, ami nyilvánvalóan akkor tűnik majd el a rendszerből, ha már nincs miért adni – vallja Kovács József, aki szerint gond az is, hogy etikai kérdésekkel ma nem fordulhat egy orvos a kórházak etikai bizottságaihoz. Az erkölcsi aggályok megvitatása helyett a gyakorlatban viszont sokan hibás érvelést használnak: orvosilag haszontalan kezelésről beszélnek erkölcsileg felesleges helyett az élet vége felé. Az életvégi kérdésekben azonban nem az ovosoknak kellene egyedül dönteniük – vallja Kovács József, ám mint az ombudsmani hivatal jelezte: készül már az életvégi döntésekkel, a kezelésekről való lemondással kapcsolatos jelentés, amelyben ajánlást tesznek majd az elvben ugyan lehetséges, a gyakorlatban azonban számos problémát felvető szabályozás rendezésére, amellyel kapcsolatban több beadvány érkezett.

Gond az is az egészségügyben, hogy mindmáig hiányzik a szakmai tévedésekről való tájékoztatási kötelezettség, pedig a hibákból másutt tanulnak – jelezte a bioetikus arra is példát hozva, mi mindent ajánlanak az USA-ban egy-egy kórházi bennfekvés előtt.

Azt javasolják a betegeknek például, hogy ellenőrizzék az interneten, biztonságos-e a kórház, ahová készülnek. Nézzék meg, milyen a műhibák gyakorisága és hogy elég gyakran végzik-e azt a beavatkozást, amelyre szükségük van. Nézzék meg, használnak-e ellenőrző listákat, amelyekkel elkerülhető, hogy a hasukban maradjon mondjuk egy törlőkendő, vagy: egyszerűen kérdezzék meg az orvost és az ápolót, mosott-e kezet mielőtt hozzájuk ér!    

Három a valóság

Nálunk azonban néhány éve emlékezetesen nagy megrökönyödés fogadta, amikor az azóta megszűntetett Egészségbiztosítási Felügyelet nyilvánosságra hozta, mely intézményekben végeznek 70-nél kevesebb mellműtétet egy évben, miközben ez volt az előírás a szakmai minimumfeltételekben – emlékeztetett az egykori hatóság lemondott elnöke. Kovácsy Zsombor ma már mindezt úgy fogalmazná, melyik az a 40 intézmény, amelybe a beteg be ne tegye a lábát, mert megfelelő esetszám nélkül inkább kuruzslás folyik ezen a címen. Másokhoz hasonlóan Kovácsy szerint is szűkült az elmúlt időszakban a betegjogvédelem „terápiás tartománya”. Nem lehet sokat adni a betegnek, mert az az orvosoknál veri ki a biztosítékot – vélekedett a volt elnök, aki ugyanakkor kevés lehetőséget lát a szaktárca által szorgalmazott „békés egymás mellett élés” megvalósítására. A betegjogok ellehetetlenítését szolgálják ugyanis az olyan javaslatok, melyek szerint limitálni kellene például a kártérítési perekben a betegeknek kifizethető összeget, mondván, az intézményeknek sem fizet többet a biztosító esetenként ötmillió forintnál. A betegnek nem mindegy, hogy az orvos vágja le tévedésből, vagy a villamos metszi le a lábát? -- kérdezte, de nem tartotta szerencsésnek azt a javaslatot sem, hogy esetleg szankcionálni kellene a később alaptalannak bizonyuló panaszok megfogalmazását -- ez utóbbira korábban a Stratégiai Szövetség a Kórházakért Egyesület elnöke tett javaslatot.

Az elvben jó, a maga korában úttörőnek számító, jogszabályokban garantált betegjogok ellenére ma tehát háromféle valóság létezik: a törvényben garantált, az, ahogyan elképzeljük, és az, ami a kórházakban valójában zajlik ma Magyarországon. Erre jó példát egyébként maga az alapvető jogok biztosa szolgáltatott, amikor elmesélte: az év elején maga is műtétre szorult. A kiemelt személyek ellátására kijelölt Honvéd Kórház Állami Egészségügyi Központban azonban azt hallotta Szabó Máté az orvostól: „pillanatnyilag csak életlen szike van”… Akkor mi lehet a többiben?

A betegjogi központ és az orvoslásból kivesző humánum

Kovácsy Zsombor Obama amerikai elnök szavait felemlegetve – ezek szerint a munkát mindig elégedetlenség előzi meg – azt ajánlotta: a kormány két évig elégedetlenkedett a betegjogvédelem korábbi rendszerével; most már talán el kellene kezdeni dolgozniMogyorósi Dorottya, az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) felállításának előkészítésével megbízott szakmai főtanácsadó szavai szerint remélhetőleg most már történik majd valami. Az egészségügyért felelős államtitkár aláírta azt a szándéknyilatkozatot, amely szerint az OBDK foglalkoztatja majd a jogvédőket. A tervek szerint májusban dönt a kormány a részletekről, így várhatóan júliustól minden korábbinál kiemeltebb szerepet kaphat a majdan hatósági jogkörökkel bíró központi hivatal, amelynek jogvédői azonban nem lesznek hatósági személyek.

Feladatuk azonban nemcsak nekik, hanem az orvosoknak is lenne – figyelmeztetett immár nem először a törvény életbe lépése előtt modellkísérleteket végző Szószóló Alapítvány elnöke, Matkó Ida aneszteziológus. Szerinte a gyógyítók mindmáig nem adtak választ a hivatásukban már a hatvanas évek óta látszó kihívásokra, amelyet deprofesszionalizációként ír le a szakirodalom. A gond az, hogy ellentmondás feszül az orvosok és a társadalom között egykor kimondatlan szerződés és a gyakorlat között. Miközben ugyanis az egyéni orvoslást felváltotta a csoportos, futószalagszerű, veszélyes üzemekben végzett gyógyítás, egyre inkább hiányzik annak humánus oldala,  és még nem dőlt el, hogy ezt a korábban magas erkölcsöt, altruizmust feltételező részt vissza óhajtják-e hozni a hivatásba, avagy elmegy a gyógyítás a szakmailag jól képzett biomérnökök, biotechnikusok világa felé, amelyben a morális követelményeket már nem tartják olyan fontosnak.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

Könyveink

  • learn more Aneszteziológia és intenzív terápia

    A jegyzet célja: megismertetni az anesztéziát és az intenzív terápiát, valamint hidat építeni az első években megszerzett...

  • learn more Rendhagyó szakácskönyv. Patikusok receptjei tápanyagtartalommal

    Különleges ötlettel jelent meg a gyógyszerészek szakácskönyvének  harmadik kötete,...

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...

  • learn more Idézetek, gondolatok az orvostudományról

    Mindnyájunk gondolatvilágának kialakításában jelentõs szerepet játszottak elõdeink, mestereink példái és tanításai, az...

  • learn more A magyar festőművész-géniuszok sorsa

    A szerző a kötetben orvosi szempontból értékeli a festőművészek testi és lelki egészségének általános szabályszerűségeit,...

  • learn more Méregtől a gyógyszerig

    Az író legjelentősebb cikkeiből történt válogatás mind az értő, mind a laikus olvasó számára értékes és érdekes ismeretanyagot nyújt. A...

  • learn more Jó étel, jó élet

    "Elakadt a táplálkozás útvesztőjében? Ez a kézikönyv segít a fiataloknak, kezdő háziasszonyoknak, babás családoknak és mindenkinek, aki szeretteinek,...

  • learn more Gyermekbántalmazás

    A bántalmazott gyermekek védelme érdekében kiemelt fontosságú az esetek korai felismerése, a védő intézkedések mielőbbi megtétele. Könyv célja, hogy...

  • learn more Az éghajlatváltozás hatásai az emberi szervezetre

    A klimatikus tényezők emberi szervezetre gyakorolt hatásainak eredményes vizsgálata komplex tevékenységet és...

  • learn more MENSCHENWÜRDIGES STERBEN – RECHTSLAGE ZUR STERBEHILFE IN EUROPA

    A tartalomból: Kálmán Györgyi: Einführung Mihály Filó: Kampf um die Objektivität. Die...

  • learn more Képes szimmetria

    A Széchenyi-díjjal kitüntetett, kémiával foglalkozó, nemzetközileg elismert akadémikus szerzőpáros könyve pontosan és ugyanakkor közérthetően,...

  • learn more Pszichiátriai Lexikon

    Részlet Janka Zoltán Prof. előszavából  “A szerkesztő és szakavatott munkatársai a magyar pszichiátriai fogalomtár nagyméretű birodalmát...

  • learn more Odú vagy kelepce?

    Hogy kik is vagyunk, mit akarunk az élettől és mi a szerepünk a világban, azaz identitásunk, mindegyikünk számára fontos kérdés. Valódi önmagunk...

  • learn more Pirula a patikamanó - Marci elesik

    A Galenus Kiadó – a Patika Magazin kiadója - mesesorozatot jelentett meg Pirula, a patikamanó  sorozatcímmel 2-4 éves gyerekek...

  • learn more Kardiológiai szófejtő

    Dr. Szauder Ipoly belgyógyász, kardiológus, hypertonológus, osztályvezető főorvos,  egyetemi előadó, számos publikáció, szakkönyv szerzője,...

  • learn more The Etiological Role of Hepatitis C Virus in Lymphomagenesis

    The acute inflammation of liver in patients (acute hepatitis) can be produced by different chemicals...

  • learn more Útmutató a fogorvosnak való segédkezésben

    „E könyv célja, hogy az assistálással foglalkozni akarót az e pályán szükséges alapfogalmakkal megismertesse és megadja...

  • learn more Utazás- orvostani ismeretek gyógyszerészeknek

    A magyar utazók több mint 92%-a Európán belül utazik, ahol nincs fertőző megbetegedési veszély, civilizáltak a...

  • learn more A szem fénytörése

    Az 1922-ben megjelent könyv már akkor is hiányt pótolt a szem fénytöréstanának összefoglalásában. A szemorvos a szemmel inkább mint szervvel szeretett...

  • learn more Alapvető sebésztechnika

    A nagy sikerû könyv bõvített, aktualizált második kiadása kerül a szakmai olvasóközönség elé. Új például a "Mûtõi magatartás"...