Oroszi Beatrix: Szükség van egy erős járványügyi intézetre

A harmadik hullám lecsengett, de a pandémiának nincs vége! – figyelmeztetett Oroszi Beatrix az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai és epidemiológiai munkacsoportjának szakértője a Portfolio szerdai konferenciáján. Mint mondta, a rendelkezésre álló adatok és az eddigi tapasztalatok alapján nem zárható ki, hogy a SARS-CoV-2 egyik új variánsa képes kirobbantani a járvány negyedik hullámát Magyarországon, amely nagy valószínűséggel ősszel indul el.

Nincs varázsgömbünk, matematikai modellek alapján dolgozunk – fogalmazott a szakember, és emlékeztetett, hogy az ITM munkacsoportja tavalyi felállása óta meglehetős pontossággal prognosztizálta, mikor robban ki és tetőzik a járvány második, illetve harmadik hulláma. Bár új variánsok megjelenésével 2020 nyarán még nem számoltak, ám amikor megjelent a koronavírus brit mutációja, jelezték a döntéshozóknak, hogy a második hullám át fog csapni egy harmadikba. Oroszi Beatrix megállapította, hogy az epidemiológiai értékelések és előrejelzések a járványfolyamat minden pontjára precízen mutattak rá, segítve ezzel a megfelelő döntéshozatalt. Az eddigi járványhullámokat közel 800 ezer regisztrált esettel és 30 ezer halálos áldozattal zárta az ország, és bár a védelmi intézkedések komoly gazdasági következményekkel jártak, ám azok nélkül sokkal nagyobb veszteségekkel kellett volna számolnunk.

Készülni kell a mutánsokra

Nyugalmas időszak elé nézünk, amiben az átoltottság mellett annak is szerepe van, hogy nyáron nehezített a légúti vírusok terjedése – tért át az aktuális helyzet elemzésére a szakember, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan, meglehetősen magas átoltottsággal rendelkező országokban, mint például a Seychelle-szigetek, Bahrein vagy Nagy-Britannia egy-egy újabb koronavírus-variáns megjelenése ismét járványos terjedést generál.

A vírus mutációk megjelenése aggodalomra adhat okot – folytatta Oroszi Beatrix, és emlékeztetett, hogy hazánkban a korábbi változatnál gyorsabban terjedő brit (alfa) variáns robbantotta be a harmadik hullámot, ahogy megemlítette azt is, hogy az Egyesült királyságban dominánssá váló indiai mutáció reprodukciós rátása akár 30-100 százalékkal is magasabb lehet. Azt egyelőre nem tudjuk biztosan, hogy a delta-variáns növeli-e a kórházi kezelés és a halálozás arányát, azt viszont igen, hogy a Pfizer és az AstraZeneca magas, ám mégis csökkenő hatásosságot mutatnak a vírus ezen változatával szemben.

A két oltóanyag 5-6 százalékos hatékonyságcsökkenést mutat az indiai variánssal szemben két dózis beadását követően, ugyanakkor azok körében, akik csak egy adagot kaptak meg a vakcinából, három fertőzésből csak egyet tud kivédeni az immunizáció.

Fel kell készülnünk a negyedik hullámra, mert a mutációk képesek azt elindítani – hívta fel a figyelmet az epidemiológus, azt is hozzátéve, hogy nagyon magas átoltottság szükséges a nyájimmunitás eléréséhez. Egy 80 százalékos hatékonyságú vakcinaportfólió mellett 75 százalék a nyájimmunitási küszöb, ezért az ITM munkacsoportja is azt javasolja, hogy mielőbb kezdjék el a 12-15 évesek koronavírus elleni immunizálását itthon, különösen akkor, ha el akarjuk kerülni az iskolák ismételt bezárását.

Vannak még tartalékok

Lassul a hazai immunizációs program, a lakosság 55 százaléka oltott legalább egy dózissal, ami a nyájimmunitás eléréséhez nem elég; ezért is indokolt az újabb korosztályok bevonása. Az oltóanyagok egyike sem nyújt 100 százalékos védettséget, és amennyiben hatásosságuk csökken, a védőoltási programot ismételni kell, hosszabb távon pedig variánskövető vakcinákat kell alkalmazni – szögezte le az epidemiológus, felhívva a figyelmet arra is, hogy az átoltottságban vannak még tartalékok. A KSH felmérése szerint bár minden ötödik ember nem oltott, de meggyőzhető az immunizáció fontosságáról és szükségességéről. A kétkedések eloszlatása mellett ösztönzésre is szükség van a védőoltási apátia legyőzéséhez.

A kombinált védekezést a korlátozó intézkedések feloldása után is alkalmazni kell. A fertőzöttek felkutatása, a vírusok importálásának megakadályozása, és az egyéni védelmi szabályok betartása szerepel most a prevenciós palettán. Amennyiben az egyéni és a közösségi komponenseket megfelelően alkalmazzuk, jól tudunk védekezni az új mutánsok okozta hullámok ellen – fogalmazott Oroszi Beatrix.

Nem lesz végső leszámolás

A koronavírussal végleg nem lehet leszámolni, mert a kórokozó állatokban is képes fennmaradni, és visszatérni onnan az emberekre, ám ha a nyájimmunitást sikerül elérni, és erősek a járványügyi rendszereink, nem lesz magasabb a halálozást okozó fertőzéshullám – vélekedett a szakember, aki arra is emlékeztetett, számos esetben keltettek már pánikot világszerte olyan járványosan terjedő betegségek, amelyeket a MERS, a SARS, a H1N1, vagy az Ebola okozott; majd el is felejtettük ezeket.

Ki kell törni a közöny és a pánik ördögi köréből, mert e nélkül újabb és újabb pandémiák következnek – figyelmeztetett az epidemiológus, aki szerint megfelelő időben bevetett, kockázatértékelés nyomán kialakított, arányos és célzott intézkedéscsomagokra van szükség. A pandémiás tervekhez az „adat az új olaj”, mert kizárólag a megfelelő minőségű és mennyiségű adatok és információk birtokában lehet elkészíteni a járványmodelleket.

Stratégiai váltásra van szükség – zárta előadását Oroszi Betrix, aki szerint a járványügyi tervek folyamatos frissítése mellett szükség van egy új epidemiológiai intézetre, amelynek eszközöket, szakembereket, és megfelelő finanszírozást is biztosítani kell ahhoz, hogy garantálni lehessen a járványok elleni védekezést.