hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.

Magyar Idők: Ónodi-Szűcs Zoltán lesz az új államtitkár (FRISSÍTVE: mi lesz?...)

Ónodi-Szűcs Zoltán, az állami egészségügyi ellátórendszer fenntartásáért felelős intézet jelenlegi főigazgatója lesz az új egészségügyi államtitkár, értesült a Magyar Idők.

Ónodi-Szűcs Zoltán orvos, egészségügyi szakmenedzser, de jelenleg is tanul: a Corvinus Egyetem PhD-hallgatója. Amikor 1991-ben elvégezte az általános orvoskart, még profi kosárlabdázó volt, így nem is az egészségügyben kezdett el dolgozni, hanem aktív sportolóként egy egészségügyi informatikai cégnél vállalt munkát. 1995-ben, az aktív sport befejezése után ez válik fő tevékenységévé, közli a kormányközeli lap.

Az egészségügy szervezésében 2003 óta vesz részt, akkor nevezték ki a debreceni Városi Egészségügyi Szolgálat élére, amelynek átalakítását követően 2004 októberétől a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. és VESZ Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatója volt. 2006-tól a debreceni Kenézy Kórház főigazgatójaként dolgozott, és ebben a funkciójában vezényelte le az intézmény gazdasági társasággá alakítását, hogy azután a Kenézy Kórház Zrt. vezérigazgatója, majd a debreceni Egészségügyi Holding Zrt. igazgatóságának elnöke legyen. 2012 februárjától lépett magasabb pozícióba, a központosított kórházakat fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Észak-Alföldi régiójának területi igazgatója. Az emberi erőforrás miniszter tavaly október 1-jétől, nem sokkal az új egészségügyi államtitkár Zombor Gábor érkezését követően bízta meg a GYEMSZI főigazgatói feladatainak ellátásával. Az intézmény az óta az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) nevet viseli, de nem csak nevében átalakította át, igazította a tárca új elvárásaihoz Ónodi-Szűcs Zoltán és csapata.

Egészségügyi kutatóként főként a hatékonyság-hozzáférhetőség-igazságosság kérdésköre foglalkoztatja, a témában több jelentős dolgozatot is publikált.

„Az ellátást már rég nem a betegek igényei alakítják, hanem a szolgáltatók érdekei” – ez az első emlékezetes kijelentése a Debreceni Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. korábbi vezérigazgatójának, mely a nevéhez köthető a Szócska Miklós által vezetett egészségügyi ciklusban. Ónodi-Szűcs Zoltán 2011 októberében a MEKE rendezvényén adta elő „A Semmelweis Terv margójára” címmel publikált vitairatot a Budapesti Teljesítménymenedzsment Kutatóközpont nevében, melyet közölt a Medical Tribune (IX. évfolyam, 20. szám; 2011. október 6.) és a MedicalOnline is.

A megdöbbentő számokat tartalmazó és a lobbierők mozgását is megrajzoló vitairat egyebek között azzal szembesítette az egészségügyi döntéshozókat és az újságírókat, hogy bár Ónodi-Szűcs „vidéki emberként” maga is azt feltételezte, hogy „a budapesti intézményeknél folyik el rengeteg pénz” az egészségügyben, ez a feltételezés nem feltétlenül igaz. „Arra is gondoltam, hogy a pénzfelhasználás szempontjából a különbség nem lehet több 10, de legfeljebb 30 százaléknál, de háromszoros szorzót feltételezni nem mertem. Ez nem egy kontinens méretű ország, (…) nem a lakosság összetételében, az eltérő életkörülményekben kell keresni az ellátás színvonalbeli különbségeit. Nem tudom mással alátámasztani a sokkoló tényeket, csak az időközben eltorzult ellátórendszerrel” – magyarázta lapunknak adott interjújában, arra is utalva: az elmúlt tíz évben beszéltünk ugyan az egészségügy problémáiról, de világosan senki nem mondta ki: nem a betegek miatt szorul újraélesztésre a rendszer. „A lobbi mentén alakult érdekeltségi rendszer, az átgondolatlan beavatkozások okozták a rendszer halálát. Az ellátást már rég nem a betegek igényei alakítják, hanem a szolgáltatók érdekei. Bárki nyugodt szívvel ostorozza a gyógyszergyártókat, amiért el akarják adni a termékeiket, miért gondolunk mást a kórházakról?

A vitairatot fogadó kezdeti lelkesedést sajnos nem követte pezsdítő, az igazságot kibogozni szándékozó szakmai vita, és azóta sem jelent meg a cikk állításait cáfoló munka. Sajnálatos az a tény is, hogy a vitairatban közölt eredményekre az egészségpolitika csak részben tudott reagálni, hiszen az intézmények állami átvétele, valamint az új fenntartó, azaz Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet szervezetének kialakítása minden erőforrást lekötött. A tanulmányt jegyző Budapesti Teljesítménymenedzsment Kutatóközpont szerzőinek egyike, Ónodi-Szűcs Zoltán korábban „külső szemlélőként” vetette papírra sorait, akkor viszont már a GYEMSZI munkatársa volt, így ha nem is döntéshozóként, de egészen közelről vizsgálhatta az egészségügyet. A második, „Egy elmaradt vita margójára” címmel megjelent tanulmány – ami ugyancsak hozzá köthető – megpróbált válaszokat találni az eredeti vitairat kérdéseire és azokra a felvetésekre is, melyeket a szakmai társadalom az elmúlt időszakban a közleménnyel kapcsolatban felvetett, valamint megpróbált a döntéshozók számára – talán túlságosan is merészen – javaslatokat megfogalmazni. Ebben a közleményben az eredeti vitairat ötödik fejezetében tárgyalt úgynevezett „egészségügyi Bermuda-háromszög” következményeire igyekeztek rávilágítani, azt feszegetve, hogy a kialakult helyzetért mennyiben tehetők felelőssé az intézmények.

Ónodi-Szűcs Zoltán legutóbbi vitairatát  Szabad-e több pénzt önteni a rendszerbe? címmel közölte a MedicalOnline.

 

FRISSÍTÉS (2015.10.05. 06:54):

Több hétfői lap is megszólaltatja  a leendő államtitkárt, de konkrét terveiből nem árult el.
A Népszabadság emlékeztet, hogy az elmúlt hetekben, amikor az államtitkári castingok alatt a sajtó rendre azt firtatta, hogy esetleg vállalná-e a posztot, Ónodi-Szűcs Zoltán mindig azzal tért ki, hogy ő csak akkor vállalná a tisztséget, ha politikai és pénzügyi támogatást is kapna a kormánytól az egészségügy átalakításához. A lap mostani kérdésére, hogy a poszthoz végül mit kapott: több pénzt, vagy politikai felhatalmazást a rendszerigazgatáshoz, azt válaszolta azt, hogy a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen úgy látta, van kormányzati igény az egészségügyben végrehajtandó változásokra. Mint mondta: ha értelmes célokat sikerül találni, nem lesz politikai vagy pénzügyi akadálya az egészségügy átalakításának. „Nem tudok helyben járást vezényelni, ha eddig folyton azt mondtam, hogy változtatni kell, akkor most is erre készülök.” – olvasható a nol.hu-n.
- Sok minden mellett a törődés a betegekkel az, ami ma a leginkább hiányzik az egészségügyből – ezt már a Magyar Időknek mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, ahol az egészségügy helyzetét a migránshelyzethez hasonlítva úgy fogalmazott: sokan azért nem hajlandók szembenézni a valósággal, mert akkor azzal kezdeni is kellene valamit.
Arról azonban egyelőre nem kívánt részleteket elárulni, milyen konkrét lépések várhatók a következő hetekben, hónapokban.
Úgy fogalmazott: a valós igényekhez kell igazítani az egészségügyet, és ehhez a kormány minden észszerű támogatást meg fog adni. „Ha van haszna, a lakosság egészségi állapotában is mérhető hozadéka a változtatásoknak, és erre garanciákat tudunk adni, akkor a pluszforrások biztosításával kapcsolatban nyitott ajtókat döngetünk a kormánynál” – olvasható a magyaridok.hu-n.

 

 

(forrás: Magyar Idők, MedicalOnline)

cimkék

Könyveink