Önálló kórháztörvényt kért Pintértől a kórházszövetség

Továbbra is több tízmilliárd forintos kifizetetlen számlák gyűlnek a kórházakban. Hogyan alakul az adósságkonszolidáció?

A koronavírus-járvány nem könnyítette meg a kórházak helyzetét, az első időszakban sok intézmény napi szinten küzdött a fennmaradásért. Szerencsére az intézményrendszerben megjelent az átlagfinanszírozás, amely lehetővé tette a bérek kifizetését, valamint azoknak a beszerzéseknek a megvalósítását, amelyek a biztonságos betegellátáshoz szükségesek. A járványhelyzet alatt ugyan kevesebb beteget láttunk el, ám a szakmai szempontok és az infekciókontroll elemei miatt az egy betegre jutó költség magasabb volt, mint a normál időszakban. Azoknak a jellemzően sokszakmás intézményeknek, amelyeknek járványmentes időszakban a teljesítményvolumen-korláton (TVK) túl egyéb bevételi forrásaik is vannak – mint például akut ellátás, egynapos sebészet, várólistaprogram –, kisebb bevétellel kellett számolniuk a járványt követő időszakban, hiszen a járvány első hulláma utáni három-négy hónapban fennmaradt az átlagfinanszírozás, amely nem tette lehetővé a TVK-n felüli bevételeket generáló ellátási formák számának emelését. Emiatt a tavaszi időszakban ellátatlanul maradt, elektív (előre tervezhető) beavatkozásra váró betegeket nem tudtuk maradéktalanul ellátni. Szeptember elsejétől ismét teljesítményfinanszírozásra állt át a rendszer, ráadásul pluszforrás is érkezik a kapacitáshiányos várólisták ledolgozására, az őszi hullám azonban hamarabb begyűrűzött hozzánk, mint gondoltuk, így a nagyon várt teljesítményfokozás valószínűleg nem lesz olyan mértékű, mint reméltük. Ennek ellenére mindent megteszünk azért, hogy a korábban várakoztatott betegek a közeljövőben megkapják az ellátást. A nyári betegforgalom-csökkenés és az átlagfinanszírozás összességében tehát azt eredményezte, hogy a nyári időszakban a korábbi évekhez képest lényegesen kisebb ütemben emelkedett az adósságállomány.

A Magyar Kórházszövetségnek is voltak javaslatai a Belügyminisztérium számára az egészségügy átalakítása kapcsán? Melyek a legfontosabbak gondolatok?

Igen, a Belügyminisztérium a kórházszövetség véleményére is kíváncsi volt a hazai egészségügy átalakításának előkészítő munkafolyamatával kapcsolatban. Véleményünk szerint egy alapjaiban új struktúrájú és finanszírozású egészségügyi ellátórendszer kialakítására van szükség, amelynek egyenlő hozzáférést kell biztosítania minden beteg számára. Az új finanszírozásnak az ellátási szükségleten kell alapulnia, és ez a megelőző év TVK alá tartozó betegforgalmi, esetösszetételi és teljesítményadataira támaszkodva venné figyelembe a betegmozgást és a szakmai sajátosságokat, azaz a beteg magával vinné a TVK-t, vagyis a finanszírozást.

Javaslatot tettünk továbbá az ágazati dolgozók megfelelő szintű béremelésére, az egészségtudatos magatartás ösztönzésére, valamint minden olyan innovatív megoldás bevezetésére, amely a színvonalas betegellátást és a humánerőforrás-problémák leküzdését segíti. Végül a magán- és állami ellátórendszer szigorú szabályok szerint történő, határozott elválasztását is sürgettük.

Hogyan készülnek a kórházak a koronavírus-járvány második hullámára?

A kórházi ágyakat fokozatosan, a járványügyi helyzet diktálta módon kell szabaddá tenni. A korábbiaknál is jobban kell vigyáznunk magunkra az intézményeken belül és kívül egyaránt, vagyis az egészségügyi dolgozóknak még jobban kell ügyelniük a járványügyi szabályok betartására. Nagyon fontos a betegek és a dolgozók megfelelő algoritmus szerinti hatékony tesztelése. Az indokolt tesztelést gördülékeny módon kell megvalósítani, nagyon fontos, hogy a panaszos betegek és a munkatársak közül gyorsan kiszűrjük a pozitívakat.

A teljes interjút a Világgazdaság közli.