Nyugdíjreform: lőttek a 16 százalékos személyi jövedelemadónak
Ámítás maradna a 16 százalékos szja-kulcs Magyarországon, ha megvalósulna a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által javasolt nyugdíjkoncepció. Valójában jövőre több mint 20 százalék lenne a személyi jövedelemadó mértéke, akárcsak az idén. Ráadásul emelkedne az egészségbiztosítási járulékteher.
A Pénzcentrum.hu által június 29-én ismertetett javaslat szerint az állami nyugdíjrendszerben bevezetnék az egyéni számlákat. A jövőben a munkavállaló fizetné az öregségi nyugdíjra, valamint az árvaellátásra, illetve az ideiglenes özvegyi ellátásra jogosító járulékrészt, amelyek elkülönülnének egymástól.
Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár április közepén az Európai Uniónak elküldött legfrissebb konvergencia program után az MR1-Kossuth Rádiónak a következőket nyilatkozta: a kormány a nyár folyamán döntést hoz az egyéni nyugdíjszámláról. 2012-től ráállunk az egyéni számlás rendszerre, amelyben az állami nyugdíjrendszerben részt vevők követni tudják befizetéseiket, és viszonylag biztosan ki is tudják számolni, hogy mennyi lesz a nyugdíjuk.
A Pénzcentrum.hu birtokába került előterjesztés szerint újraszámolnák az egyéni és a munkáltatói járulék nagyságát. Az öregségi nyugdíjra befizetett egyéni járulék körülbelül 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10 százalékkal.
A fő csapásirány szerint ezt úgy valósítanák meg, hogy a munkáltató által ma lerótt járulék egy részét áttennék a munkavállaló bérébe, vagyis „felbruttósítanák” a járulékkal a jövedelmet. Az árvaellátásra, illetve az ideiglenes özvegyi ellátásra jogosító járulékrész nagysága egyelőre még nem ismert.
Hogyan jön ki a 20 százalék körüli egyéni nyugdíjjárulék?
A nyugdíjkoncepció fényében a szuperbruttósítás tervbe vett felezése úgy
valósulna meg 2012-ben, hogy a 27 százalékos munkáltatói járulék felét
beépítenék a dolgozók bruttó bérébe, miközben a munkáltató összköltsége nem
változna – magyarázza kérdésünkre Angyal József okleveles adószakértő.
Vagyis aki most 100 000 forintot keres, annak a bruttó bére jövőre 113 500
forintra emelkedne. Ez valójában azt jelenti, hogy a munkáltató által fizetett
nyugdíj-hozzájárulás felét, 13 500 forintot a munkavállalóhoz csoportosítanának
át a 100 000 forintos bruttó bérből eddig levont 10 000 forint egyéni
nyugdíjjárulék mellé.
Ez összességében azt jelenti, hogy a magánszemély 113 500 forintos bruttó
jövedelméből 10 000+13 500=23 500 forint egyéni nyugdíjjárulékot vonnának le.
Ez a 113 500 forintos bruttó jövedelemre vetítve 20,7 százalékot jelent, ami
megfelel a szaktárca által említett körülbelül 20 százalékos egyéni
nyugdíjjáruléknak.
További bérbruttósítás: 16 százalék helyett 20,6 százalékos szja-kulcs
Az Országgyűlés törvényben rögzítette, hogy jövőre – a jelenlegi 27 helyett –
13,5 százalékkal szuperbruttósítani kell a bruttó béreket. Tehát az említett
példánál maradva a 113 500 forint egyéni nyugdíjjárulékkal felbruttósított
bruttó bért még 13,5 százalékkal meg kell szorozni. Tehát a 100 000 forintos
bruttó bér helyett a „szuperbruttósított szuperbruttósítás” miatt 128 823
forint után kellene a személyi jövedelemadót megfizetni. Ez azt jelentené, hogy
a bruttó jövedelemre vetített szja-kulcs valójában nem 16, hanem 20,6
százalékos lenne.
Így jövőre is az ez évi szinten maradna az adóterhelés. A szuperbruttósítás
miatt ugyanis az idén sem igaz, hogy 16 százalékos az adókulcs. A bruttó
jövedelemre vetített valódi adóterhelés 20,3 százalékos – fűzte hozzá az
adószakértő.
Az egészségbiztosítási járulékteher is emelkedne
A bérek valódi bruttósítása a szja-teher növelésén túl a járulékok emelkedését is maga után vonná. Az összességében 7,5 százalékos egészségbiztosítási, illetve munkaerő-piaci járulékot ugyanis már nem 100 000 forint, hanem a 113 500 forintos bruttósított jövedelem után kellene megfizetni. Ez ekkora jövedelemnél több mint 1000 forintos többletkiadást jelentene.
A kvázi béremelés az adójóváírás kivezetését is elősegítené
Kis lépést tenne a kormány az adójóváírás kivezetése felé, ha „hivatalból” 13,5 százalékkal emelkednének a bérek. Ezáltal ugyanis sokan automatikusan átlépnék a jogosultsági határt. Ez azt jelentené, hogy aki idén kicsivel kevesebb, mint 160 000 forintot keres, az 2012-ben már nem lenne jogosult a maximális összegű adójóváírásra – tette hozzá Angyal József. Idén még bruttó 180 ezer forintos jövedelemig jár teljes egészében a jóváírás.
Milyen irányt vehet a nyugdíjrendszer átalakítása?
Már a mostani rendszer szerint megállapított, becsült nyugdíjak is elmaradnak jócskán attól az értéktől, amit az emberek elvárnak. Általában azt lehet mondani, hogy az utolsó jövedelmünk 75 százalékát szeretnénk a nyugdíjban viszontlátni, azonban ez az arány már a jelenleg hatályos szabályok mellett is rövid időn belül 55 százalékra csökkenne. Az új szisztéma szerint viszont előfordulhat az a helyzet is, hogy az utolsó bérünk 40–45 százalékát kapjuk csak kézhez, ha a „kötelező korhatár” környékén akarunk nyugdíjba menni – írja cikkében Szabics Zsolt, a Portfolio.hu elemzője.
Az előterjesztő hallgat
Egyelőre hiába várja a közvélemény, hogy a Pénzcentrum.hu által ismertetett koncepcióval kapcsolatban megszólalnak a kormányzat képviselői. Az előterjesztés ugyanis a kommunikációs stratégiát is vázolja. Eszerint nem volt cél, hogy előzetesen tájékoztassák a közvéleményt az elképzelésekről, ugyanis a dokumentum leszögezi: követő és nem kezdeményező kommunikációt kell folytatni. A kormányülést követő sajtótájékoztatón kívánták a stratégiát ismertetni, az előterjesztés szerint a szaktárca előzetesen sem közlemény, sem sajtótájékoztató formájában nem szólalhat meg.
Jó hír lehet az érdekképviseleteknek, hogy a javaslat tartalmaz egy mondatot, mely szerint „az előterjesztést az Országos Érdekegyeztető Tanács, illetve annak szakbizottságai, és az Idősügyi Tanács tárgyalja meg”.