Nyugdíjreform: lőttek a 16 százalékos személyi jövedelemadónak

A Pénzcentrum.hu által június 29-én ismertetett javaslat szerint az állami nyugdíjrendszerben bevezetnék az egyéni számlákat. A jövőben a munkavállaló fizetné az öregségi nyugdíjra, valamint az árvaellátásra, illetve az ideiglenes özvegyi ellátásra jogosító járulékrészt, amelyek elkülönülnének egymástól.

Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár április közepén az Európai Uniónak elküldött legfrissebb konvergencia program után az MR1-Kossuth Rádiónak a következőket nyilatkozta: a kormány a nyár folyamán döntést hoz az egyéni nyugdíjszámláról. 2012-től ráállunk az egyéni számlás rendszerre, amelyben az állami nyugdíjrendszerben részt vevők követni tudják befizetéseiket, és viszonylag biztosan ki is tudják számolni, hogy mennyi lesz a nyugdíjuk.

A Pénzcentrum.hu birtokába került előterjesztés szerint újraszámolnák az egyéni és a munkáltatói járulék nagyságát. Az öregségi nyugdíjra befizetett egyéni járulék körülbelül 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10 százalékkal.

A fő csapásirány szerint ezt úgy valósítanák meg, hogy a munkáltató által ma lerótt járulék egy részét áttennék a munkavállaló bérébe, vagyis „felbruttósítanák” a járulékkal a jövedelmet. Az árvaellátásra, illetve az ideiglenes özvegyi ellátásra jogosító járulékrész nagysága egyelőre még nem ismert.

Hogyan jön ki a 20 százalék körüli egyéni nyugdíjjárulék?

A nyugdíjkoncepció fényében a szuperbruttósítás tervbe vett felezése úgy valósulna meg 2012-ben, hogy a 27 százalékos munkáltatói járulék felét beépítenék a dolgozók bruttó bérébe, miközben a munkáltató összköltsége nem változna – magyarázza kérdésünkre Angyal József okleveles adószakértő.
Vagyis aki most 100 000 forintot keres, annak a bruttó bére jövőre 113 500 forintra emelkedne. Ez valójában azt jelenti, hogy a munkáltató által fizetett nyugdíj-hozzájárulás felét, 13 500 forintot a munkavállalóhoz csoportosítanának át a 100 000 forintos bruttó bérből eddig levont 10 000 forint egyéni nyugdíjjárulék mellé.
Ez összességében azt jelenti, hogy a magánszemély 113 500 forintos bruttó jövedelméből 10 000+13 500=23 500 forint egyéni nyugdíjjárulékot vonnának le. Ez a 113 500 forintos bruttó jövedelemre vetítve 20,7 százalékot jelent, ami megfelel a szaktárca által említett körülbelül 20 százalékos egyéni nyugdíjjáruléknak.

További bérbruttósítás: 16 százalék helyett 20,6 százalékos szja-kulcs

Az Országgyűlés törvényben rögzítette, hogy jövőre – a jelenlegi 27 helyett – 13,5 százalékkal szuperbruttósítani kell a bruttó béreket. Tehát az említett példánál maradva a 113 500 forint egyéni nyugdíjjárulékkal felbruttósított bruttó bért még 13,5 százalékkal meg kell szorozni. Tehát a 100 000 forintos bruttó bér helyett a „szuperbruttósított szuperbruttósítás” miatt 128 823 forint után kellene a személyi jövedelemadót megfizetni. Ez azt jelentené, hogy a bruttó jövedelemre vetített szja-kulcs valójában nem 16, hanem 20,6 százalékos lenne.
Így jövőre is az ez évi szinten maradna az adóterhelés. A szuperbruttósítás miatt ugyanis az idén sem igaz, hogy 16 százalékos az adókulcs. A bruttó jövedelemre vetített valódi adóterhelés 20,3 százalékos – fűzte hozzá az adószakértő.

Az egészségbiztosítási járulékteher is emelkedne

A bérek valódi bruttósítása a szja-teher növelésén túl a járulékok emelkedését is maga után vonná. Az összességében 7,5 százalékos egészségbiztosítási, illetve munkaerő-piaci járulékot ugyanis már nem 100 000 forint, hanem a 113 500 forintos bruttósított jövedelem után kellene megfizetni. Ez ekkora jövedelemnél több mint 1000 forintos többletkiadást jelentene.

A kvázi béremelés az adójóváírás kivezetését is elősegítené

Kis lépést tenne a kormány az adójóváírás kivezetése felé, ha „hivatalból” 13,5 százalékkal emelkednének a bérek. Ezáltal ugyanis sokan automatikusan átlépnék a jogosultsági határt. Ez azt jelentené, hogy aki idén kicsivel kevesebb, mint 160 000 forintot keres, az 2012-ben már nem lenne jogosult a maximális összegű adójóváírásra – tette hozzá Angyal József. Idén még bruttó 180 ezer forintos jövedelemig jár teljes egészében a jóváírás.

Milyen irányt vehet a nyugdíjrendszer átalakítása?

Már a mostani rendszer szerint megállapított, becsült nyugdíjak is elmaradnak jócskán attól az értéktől, amit az emberek elvárnak. Általában azt lehet mondani, hogy az utolsó jövedelmünk 75 százalékát szeretnénk a nyugdíjban viszontlátni, azonban ez az arány már a jelenleg hatályos szabályok mellett is rövid időn belül 55 százalékra csökkenne. Az új szisztéma szerint viszont előfordulhat az a helyzet is, hogy az utolsó bérünk 40–45 százalékát kapjuk csak kézhez, ha a „kötelező korhatár” környékén akarunk nyugdíjba menni – írja cikkében Szabics Zsolt, a Portfolio.hu elemzője.

Az előterjesztő hallgat

Egyelőre hiába várja a közvélemény, hogy a Pénzcentrum.hu által ismertetett koncepcióval kapcsolatban megszólalnak a kormányzat képviselői. Az előterjesztés ugyanis a kommunikációs stratégiát is vázolja. Eszerint nem volt cél, hogy előzetesen tájékoztassák a közvéleményt az elképzelésekről, ugyanis a dokumentum leszögezi: követő és nem kezdeményező kommunikációt kell folytatni. A kormányülést követő sajtótájékoztatón kívánták a stratégiát ismertetni, az előterjesztés szerint a szaktárca előzetesen sem közlemény, sem sajtótájékoztató formájában nem szólalhat meg.

Jó hír lehet az érdekképviseleteknek, hogy a javaslat tartalmaz egy mondatot, mely szerint „az előterjesztést az Országos Érdekegyeztető Tanács, illetve annak szakbizottságai, és az Idősügyi Tanács tárgyalja meg”.