Novembertől állami tulajdonba kerülnek a budapesti kórházak
Úgy tűnik, a kormány megunta a fővárossal hónapok óta tartó huzakodást: november elsejétől állami tulajdonba vennék az önkormányzati kórházakat, s a hozzájuk tartozó szakrendelőket. Ezzel a mozdulattal ugyanakkor nemcsak az intézményfenntartásból adódó önkormányzati, hanem a kórházi adósságok rendezését is átvállalják.
A MedicalOnline birtokába került megállapodás tervezetből – amelyet átvevőként Orbán Viktor miniszterelnök, átadóként pedig Tarlós István főpolgármester jegyez a későbbiekben – az derül ki, hogy a megyei önkormányzatok tulajdonában lévő egészségügyi intézmények jövő januári államosításával szemben ez az aktus Budapesten két hónappal korábban, 2011 november elsejével történne meg.
A gyorsabb ütemre váltó események hátterében feltehetően az áll, hogy a Semmelweis Tervben meghatározott struktúraátalakítás itt tűnik a legkomplikáltabbnak. S nem csak a tulajdonost váltó intézmények száma és nagysága miatt, hanem mert évtizedek óta a betegellátási piacon egymásnak feszülő, igen erős érdekcsoportok – fővárosi kórházak és klinikák – mentén kell megvalósítani az ellátórendszer átalakítását, miközben egy szűk földrajzi területre koncentrálva sok intézmény vár jövőbeni feladatai újragondolására.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy e két markáns szereplő mellett van egy jelentős harmadik is, az országos intézetek, amelyek ugyan eredendően állami tulajdonban vannak, s amelyek összeillesztése a főváros, illetve a Közép-magyarországi régió kialakítandó ellátórendszerével szintén a jövő feladata. S persze az sem mellékes, hogy – legalábbis elvileg – a budapesti egészségügyi ingatlanvagyon bír a legjelentősebb értékkel.
Ami az utóbbit illeti, a vagyont és a vagyonértékű jogokat, a szeptember elsejei állapot szerint veszi át az állam, mint ahogy az a megyei intézmények esetében is történik. Ez eladási és terhelési tilalmat jelent, illetve csak azokat a vagyont érintő lépéseket lehet megtenni a hátralévő időben, amelyekről már korábban határoztak, s amelyek megjelennek a fővárosi idei költségvetésében is.
Az átadás-átvétel egyik kulcskérdésévé nőtte ki magát, hogy vajon a vagyon átadását – ahogy azt Tarlós István akarta – ellentételezi-e valamilyen módon az állam. Meg nem erősített információk szerint e címen állítólag 15 milliárd forintot kért a főváros, s mint hírlik ennek megtagadása miatt vetette le korábban Tarlós rapid módon a közgyűlés napirendjéről az államosítással kapcsolatos előterjesztést.
A lapunk birtokába került megállapodás tervezetben az szerepel, hogy a kormány fontosnak tartja az átadásra kerülő intézmények működtetésével kapcsolatban felmerült önkormányzati adósság rendezését. Azt nem tudni, hogy vajon ennek összegén zördültek-e össze korábban a felek, vagy egy külön tételről volt szó. Az viszont most már biztos, hiszen a szaktárca első embere, Réthelyi Miklós nyilatkozott róla, a vagyonátadás fejében nem ad pénzt a kormány. Ez egyébként – annak ellenére, hogy a visszaállamosítás feltételeiről egyetlen törvényben sincs szó – logikusnak tűnik, hiszen nem csak a vagyont, de a hozzá kapcsolódó feladatot is viszi magával az állam. Mivel azonban nem államosításról, hanem konszolidációról van szó, értelemszerű a korábbi működtetés kapcsán keletkezett önkormányzati adósság kezelése.
De még ennél is fontosabb, hogy vajon az állam hajlandó-e kezelni az átvételre kerülő egészségügyi intézmények adósságállományát, amely nagyságrendekkel nagyobb, mint a kórházak működtetésével kapcsolatban esetleg felmerülő önkormányzati adósság.
Az állam átvállalja a fővárosi intézmények adósságát is, ám ehhez pontos, tételekre bontott adatokkal kell szolgálnia a fővárosi önkormányzatnak. Erre egyébként az elkészítendő könyvvizsgáló jelentések miatt is szükség van.
A megállapodás értelmében a dolgozók jogviszonyát nem érinti az átadás-átvétel, az intézmények irányításával és fenntartásával foglalkozó köztisztviselők – az adott szervezet pénzügyi keretével együtt – a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet állományába kerülnek.
