Nők és férfiak Magyarországon 2015
Súlyosan romlott a felnőtt magyar lakosság egészségi állapota, derül ki a KSH Nők és férfiak Magyarországon 2015 című friss kiadványából, amit a Napi.hu idéz.
Az összesítésből kiderül többek között, hogy 2005-2015 között, tízezer lakosra számítva:
- Mintegy ötven százalékkal nőtt a magas-vérnyomástól szenvedő felnőtt nők, közel hatvan százalékkal a férfiak száma.
- Közel hetven százalékkal több lett a szívbeteg nő, több mint hatvan százalékkal gyarapodott a tízezer lakosra jutó szívbeteg férfiak száma.
- Mind a daganatos nők, mind a daganatos férfiak száma kilencven százalékkal nőtt
- Közel 80 százalékkal több a cukorbeteg nő, a cukorbeteg férfiak száma pedig kilencven százalékkal emelkedett.
- Az asztmások száma a nők körében csaknem háromszorosára duzzadt, a férfiaknál is több mint kétszeres a növekedés.
- Több mint kétszeresére nőtt az idült légúti betegségtől szenvedő nők száma, a férfiak száma kevesebb mint a kétszeresére emelkedett.
- Két és félszeresesére nőtt az agyérbetegséggel küzdő nők száma, a férfiaké pedig lényegében megduplázódott.
A születéskor várható élettartamot régiónként és nemenként vizsgálva 2000-2015 között a KSH megállapítja:
- Míg 2000-ben a nyugat-dunántúli nők számíthattak a leghosszabb életre (76,6 év), az Észak-Alföldön élők a legrövidebbre (75,1 év), szemben az akkor várható 75,6 éves átlagos várható élettartammal,
- a férfiaknál a Közép-Magyarországon élők helyzete volt a legkedvezőbb 67,9 évnyi várható élettartammal, és Észak-Magyarországon a legkedvezőtlenebb 66,2 évvel, miközben az átlag 67,1 év volt akkor. 2015-re mindkét nemnél a közép-magyarországi régióban való lét kecsegtetett a leghosszabb várható élettartammal (nők:79,1 év, férfiak 73,4 év), s az észak-magyarországi régió a legrövidebb élettel (nők:77,9 év, férfiak 70,6 év).
- További részletek