Nincsenek már tartalékok a kórházbezárásban
A betegek érdeksérelme nélkül nem lehet intézményt vagy kisebb ellátóhelyet megszüntetni – állítja a Népszavának Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász.
Évtizedek óta a struktúraváltás az egészségpolitika varázsszava és sokan a közeljövőre is ezt tartják szükségesnek az ágazat konszolidálásához. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint ez, ha nem is fejlesztette az ellátórendszert, de segítette, hogy az évről évre csökkentett finanszírozásból valamilyen szinten kijöjjenek a kórházak.
Az újabb szerkezetátalakítás már nem célozhatja a további forráskivonást. „Nincs hová hátrálni, a betegek érdeksérelme nélkül már nem lehet intézményt vagy kisebb ellátóhelyet bezárni”.
Dózsa Csaba szerint az ellátórendszer szükséges zsugorítása az elmúlt 15-20 évben lezajlott. A korábbi 150 aktív ellátó kórházból mostanra 78-80 maradt. Ez az óriási szerkezetátalakítás – szerinte – a rendszert hatékonyabbá tette, és mindez arra is elég volt, hogy az évről-évre csökkenő reálértékű finanszírozás mellett túléljen a közellátás. Ha ez a folyamat nem zajlik le, akkor most nem évi 60-70 milliárdos kórházi adósságrendezésre lenne szükség, hanem több száz milliárdosra.
Arról, hogy a betegek mennyit nyertek vagy vesztettek az ellátások koncentrációjával, igen kevés elemzés áll rendelkezésre. A gyógyítás, a betegek ellátásának valódi minőségéről igen kevés tanulmány született, igazából a politikát, a kormányzatot nem érdeklik ilyen jellegű mélyreható elemzések.
A jelen helyzetben Dózsa Csaba szerint struktúraváltás helyett inkább modernizációról kellene beszélni a szakellátások területén. A hozzáférésnek ma az egyik legnagyobb gátja az orvos-, és szakdolgozóhiány, valamint a protokollokra alapuló és ellenőrzött betegutak hiánya. Ma a leghatékonyabb szerkezetátalakító lépés a telemedicina fejlesztése, a digitalizált és távoli kommunikációra képes orvostechnikai és gyógyászati segédeszközök széles körű alkalmazása, valamint a mesterséges intelligencia elterjesztése a diagnosztikában és az orvosi döntéshozatalban. Ezekkel például nagyon jelentős hatékonysági és minőségi tartalékok tárhatók fel a krónikus betegek rehabilitációjában és gondozásában – fogalmazott az egészségügyi közgazdász.
A teljes információt ITT olvashatja
