Nem mind veszélyes, ami ijesztő
A méhek, darazsak, s egyéb rovarok csípései elszenvedőinek ad útmutatót honlapján a Semmelweis Egyetem, abból kiderül: mikor kell megijedni, s mikor elég a nyugtató krém is?
Sajnos olyan teszt egyelőre nem létezik, ami már a csípést megelőzően kimutatná a rovarméreg allergiát , illetve azt, hogy csípés esetén ki milyen tünetet fog produkálni – írják a honlapon –, de nagyjából elmondható, hogy a gyerekek 0,4-0,8 százalékát, míg a felnőttek 3 százalékát érinti a méh-, vagy darázsméreg allergia.
A rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetbe, ez pedig minden esetben kisebb-nagyobb helyi reakciót, akut gyulladást vált ki, ami gyerekek esetében még látványosabb lehet. Ha azonban az a csípés helyével egybefüggő területen jelentkezik, függetlenül attól, hogy milyen ijesztően néz ki vagy mennyire tartós, nem ad okot aggodalomra. Például ha valaki darázsba vagy méhbe lép, majd megdagad akár az egész lába, más tünete azonban nincs, akkor is mindössze tüneti kezelést igényel, kivizsgálást azonban nem. Ilyenkor antihisztamin tartalmú, viszketéscsillapító és gyulladáscsökkentő kenőcsök használatát, a bőrfelület hűtését, illetve ha végtagról van szó, annak felpolcolását javasolja dr. Mezei Györgyi, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika allergológus szakorvosa.
Más a helyzet, ha a rovarcsípést követő két napon belül a távolabbi bőrfelületen kiütések jelentkeznek, illetve légzési, keringési zavar és hasi panaszok lépnek fel, szakorvoshoz kell fordulni, mert ezek allergiás reakcióra utalnak.
Közvetlen veszélyt jelent viszont, ha valaki véletlenül lenyeli a darazsat vagy a méhet. A szájban, garatban kialakuló duzzanat ugyanis elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár fulladást okozhat. Ilyen esetben nincs idő mérlegelni: azonnal ki kell hívni a mentőt – olvasható a semmelweis.hu-n.
