– Mi volt a célja annak, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) összevonásával létrejött a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK)?
– Az új intézet létrejöttével az volt a cél, hogy Magyarországon egy egységes, erős és hatékony egészségügyi hatóság működjön azoknak az értékeknek a megtartásával és megerősítésével, amelyek eddig különállóan már megvoltak az egyes intézetekben. Közismert, hogy a Belügyminisztérium két háttérintézménye külön-külön is jelentős szerepet töltött be az egészségügyi ellátás biztonságát garantáló hatóságok között. Az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához, a betegek kezeléséhez szükséges összes engedélyezési folyamat, mint például a működési engedélyek kiadása, a gyógyszergyártás és gyógyszer-kereskedelem engedélyezése az összevonás révén augusztus 1-jétől mind egy intézetbe került. Ez azért előnyös, mert
csökkent a szakhatósági feladatok száma, hiszen eddig a két különálló intézet bizonyos szakmai feladatok ellátásához más intézet szakembereihez fordult, valamint az ügyfeleknek is egyszerűbbé és átláthatóbbá vált a rendszer. A korábbi többszereplős engedélyeztetési folyamat helyett már elegendő kizárólag az NNGYK-val felvenni a kapcsolatot.
– Milyen következményekkel járt az egyesülés?
– Egy állami intézet felelős vezetőjeként arra kell törekednem, hogy optimális költségfelhasználással és a szakmaiság sérülése nélkül végezzék el a hatósági feladatokat. Ezek garantálásához elengedhetetlen az intézet működését biztosító szabályok felülvizsgálata, azok egységesítése, a jó gyakorlatok megtartása és a szervezet integritását veszélyeztető rendelkezések kiiktatása. A fúzió következtében egyfajta létszám-optimalizálás is történt, hiszen egyesült a szakértői gárda, ami egyrészt egyéni fejlődési lehetőségeket teremt, másrészt a két intézet különálló szakmaiságának egyesülése a tudományos életben is jelentős erőforrást hoz, továbbá az itthon elismert szaktudással a nemzetközi színtéren is nagyobb hangsúllyal meg tudunk jelenni. Most még azt az időszakot éljük, amikor az új intézményben a kollégáink napról napra fedezik fel az újonnan megnyílt lehetőségeket.
– Milyen feladatokat lát el az NNGYK? Mi változott a két korábbi szervezet, az OGYÉI és az NNK feladataihoz képest?
– Az egészségügyi szolgáltatók, kórházak működtetését az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) látja el, vagyis az Okfő felelős az alapellátástól a járóbeteg-ellátáson át a fekvőbeteg-ellátásig az egészségügy működtetéséért. Kiemelten fontos, hogy a működtető szerv mellett legyen egy egységes, erős hatósági szerv, amely a hatósági feladatokat egy szervezet égisze alatt, egy kézben tartva, még erősebben képviseli, ez az NNGYK feladata. Az idén létrejött szervezetben az NNK és az OGYÉI kiváló szakembereinek a tudását és tapasztalatát összesítjük, hogy még többet és még jobban fókuszálva tudjunk tenni a magyar lakosság egészségének védelméért.
Bár az NNGYK számos elsőfokú hatósági feladatot is ellát, kiemelt feladata a területi egészségügyi hatóság szakmai irányítása, valamint az, hogy növekedjen a népesség egészségben eltöltött életéveinek száma.
Az egyik legfőbb célunk, hogy megelőzzük a betegségek kialakulását, amelynek fókusza eddig az NNK-nál volt, ugyanakkor a táplálkozás-egészségügy révén az OGYÉI is látott el preventív feladatokat. A másik kiemelt célunk, hogy ha valaki már megbetegedett, akkor biztonságos körülmények között, biztonságos eszközökkel és orvosságokkal gyógyítsuk.
(...)
– Magyarországon az egészségtudatosságnak van hová fejlődnie, mert az emberek nagy része nem vesz részt az ingyenes szűrővizsgálatokon. Hogyan lehetne a még otthon maradókat a részvételre ösztönözni?
– Az NNGYK a szervezett szűrések esetében a célcsoportok és a vizsgálati módszerek felülvizsgálatát, és új, de már pilot-jelleggel kipróbált népegészségügyi célú szűrések bevezetését javasolja. Hazánkban jelenleg az emlőszűrés, a vastagbélrákszűrés, illetve a méhnyakrákszűrés az a három nagy szervezett népegészségügyi szűrőprogram, amelyek esetében a részvételi hajlandóság növelése a célunk. Gyakori megbetegedésekről beszélünk, melyek későn felfedezve nagy számban elhalálozással végződnek, viszont ezeknél egy adott időintervallumon belül még időben be tudunk avatkozni, hogy elkerüljük a betegség súlyos kimenetelét. Tudjuk jól, hogy lassan fejlődő betegségekről van szó, tehát ha időben fedezik fel a problémát, akkor teljes gyógyulás várható. Azért, hogy a szűréseken többen vegyenek részt, napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségének kérdését is, bár a szakma ebben még nem alakított ki egyértelmű álláspontot nemzetközi szinten sem.
