Műhibák: jön a Központi Pertámogatási Rendszer!
Központi Pertámogatási Rendszert (KPTR) hoznak létre az Országos Kórházi Főigazgatóságon (OKFŐ), ahol immár pontosan ki tudják számítani, hány orvosra vagy nővérre van szükség egy-egy ellátóhelyen – derült ki a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVII. Kongresszusán, ahol az intézmények minőségértékelésének adatairól is beszámoltak.
Az egyre magasabb sérelemdíjak és perköltségek mérséklését tűzték ki célul a Központi Pertámogatási Rendszer létrehozásával – mondta Répássy Árpád igazgató a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVII. kongresszusán, amelyet április 9-11. között rendeznek meg Mátraházán. A szakember hozzátette, hogy az egészségügyi jogviták kezelésének javítását célzó pilot projektet május 31-én indítják el; a cél, hogy csökkentsék a műhiba és egyéb peres ügyek számát a kórházakban, mérsékelve ezzel a jogi eljárások költségeit is.
Az OKFŐ fenntartású intézményekben összesen 288 műhibaper volt folyamatban a tavalyi év utolsó napján. A perek többségét a sebészeti, ortopédsebészeti, traumatológiai és szülészeti ellátás kapcsán indították a szolgáltatókkal szemben. Bár a perek elindítását mindenkor megelőzi panasz, a perelőzményi adatok szerint az intézmények évente mindössze 30-40 egyezséget kötnek a panaszos betegekkel, megelőzve ezzel a jogi eljárás lefolytatását.
Mivel az utóbbi években a bírói gyakorlatban megjelent a sérelemdíjak „büntető” funkciója, így egyre magasabb összegeket szabnak ki, azaz az egyezségek során is egyre magasabb összegeket követelhetnek a felperesek. Tavaly egyébként összesen 45 egyezség született, amelyek nyomán 150 millió forintot kellett kifizetniük az intézményeknek. Kártérítési és sérelemdíjra évente összesen 1,4-1,6 milliárd forintot fizettek ki a kórházak, ami 2024-ben tovább emelkedett, amikor a korábbinál lényegesen magasabb összegben állapították meg a perköltségekre kiszabható díjakat.
Ha a január 1-jén folyamatban lévő közel 300 ügyben egyszerre ítéletet hirdetnének, az alperes kórházaknak egy összegben 11 milliárd forintot kellene kifizetniük kártérítés vagy sérelemdíj címén, majd évente 10 milliárdot járadékként ezen ügyek nyomán – vázolta fel az igazgató.
A műhibaperek súlyosan rontják az egészségügyi ellátórendszer társadalmi megítélését, a betegek bizalmát, és amellett, hogy hosszan elhúzódnak, jelentős költségvetési terhet is jelentenek – szögezte le Répássy Árpád, aki elmondta, hogy a 30 millió forint perértéket meghaladó jogviták és egyes speciális perek kezelésére hozzák létre május 31-ével a KPTR-t, amely a kezdetektől fogja kísérni ezeket az ügyeket, „jó egyezségre és nyertességre” törekedve. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az egyezségek alapját mindig orvosszakmai kérdések döntik el, ezért is lesz fontos tagja a KPTR-nek az orvosi team is.
Tanuljunk a perekből, a bírói döntésekből, derítsük fel, mi okozta a hibát, mert „nem a jogvitát kell megelőzni, hanem a nemkívánatos eseményt!” – zárta előadását a jogász, aki szerint a KPTR lehetővé teszi, hogy átlássák, mi folyik az ország kórházaiban.
Vakok voltunk mostanáig – így összegezte a mátraházi kongresszus fenntartói blokkjának tanulságait Révész János országos kórház-főigazgató, aki elárulta, előfordult, hogy akkor értesültek egy-egy éppen zajló jogvitáról, amikor a kórház pénzért fordult hozzájuk, hogy ki tudja fizetni a sérelemdíjat. Ugyanakkor a pervesztes intézményeknél nem történt belső vizsgálat sem korrekció az ügyek kapcsán.
Az OKFŐ vezetője kiemelte, a KPTR felállításával nemcsak azt látják majd, hogy a szolgáltatóknál hány per zajlik és milyen okból, de az ítélkezési gyakorlatra is rámutatnak majd az adatok, amelyeket a mesterséges intelligencia segítségével elemezve megjósolhatók lehetnek a perkimenetelek, vagy akár egy- egy adott bíró ítélkezési gyakorlata.
Digitálisan tervezhető létszámgazdálkodás
Objektivitás, mérhetőség, matematikai modell – ezekre helyezték a hangsúlyt az elmúlt években az OKFŐ-nél annak érdekében, hogy javítsák az intézményirányítási folyamatokat.
Egy évvel ezelőtt még nem tudtuk volna megmondani, hány orvosnak kellene dolgoznia egy fekvőbeteg-ellátónál, ahogyan azt sem, melyek a „jó” kórházak és melyek azok, amelyek fejlesztést igényelnek akár munkaerőben, akár tudásmenedzsmentben – utalt a kongresszus fenntartói fórumán elhangzó előadásokra Révész János, aki szerint „belső szakmai igény, hogy ezekre a kérdésekre tudjunk válaszolni”..
Nemcsak az országos, hanem a megyei humánerőforrás-ellátottság és leterheltség adatai is láthatók az új rendszerben, a melynek élesítése akkor valósulhat meg, ha megjelennek az új szakmai minimumfeltételek – mutatta be az egészségügyi létszámgazdálkodást támogató rendszert Balogh Csaba főtanácsadó. Elmondta azt is, minimumfeltételek híján egyelőre csak a kórházak által szolgáltatott, a működéshez szükséges létszámadatokkal tudtak dolgozni, azonban megvizsgálva az orvosok és a szakápolók leterheltségét, úgy országosan, mint megyeileg is nagy heterogenitást tapasztaltak, nem feltétlenül akkora a leterheltség és a létszámhiány, mint azt prognosztizálták. Elismerte ugyanakkor, hogy egyes helyeken valóban kritikus a helyzet. A rendszeresített (engedélyezett) létszámkeretekről egyelőre nem született döntés, de azt egy korrekciós eljárást követően határozzák majd meg, így várhatóan eltér majd a betölthető létszámkeret adatoktól. Ám az országos átlagot biztosan megkapják a fekvőbeteg ellátók. Balogh Csaba úgy vélte, a rendszer 2026. I. negyedévében élesedhet, amikorra az állománytáblát is informatikai felületre helyezik majd át. Jelezte azt is, hogy ott feladatot el tudják látni működést biztosító létszám ez.
Minősített szolgáltatók
Közel egy éve zajlik az OKFŐ-intézmények, valamint a négy klinikai központ minőségértékelése, amelynek eddigi tapasztalatairól Rácz Klára, a főigazgatóság minőségirányítási irodájának vezetője számolt be a kongresszuson. A szolgáltatókat 59, évente felülvizsgált és frissített indikátor mentén értékelik, vizsgálva többek között a pénzügyi és humánerőforrás-gazdálkodást, a kutatásokat, és a klinikai auditokat. A minőségértékelés lehetővé teszi az azonos csoportba tartozó intézmények – pl. klinikai központok, irányító kórházak, országos gyógyintézetek, szakkórházak – összehasonlítását, egyúttal – anonimizálva az adatokat – a szolgáltatók számára is visszajelzik, hogy hol állnak a többiekhez képest. Mindez a kórházmenedzsment számára megmutatja, melyek azok a területek, ahol jól teljesítenek, és hol lenne szükség a folyamatok, eljárásrendek vagy a tudásbázis javítására, erősítésére.
Az indikátorok között számos olyan található, amely nemcsak a kórház értékelésében jelent plusz pontot, de a betegellátásban vagy a gazdálkodásban is ösztönzőként hat – magyarázta az irodavezető, példaként említve a magasabb pontértéket jelentő szervdonációs aktivitást, vagy éppen a Magyar Államkincstár által kiszabott bírságot, ami lefelé húzza az értékelést.
Kiváló, haladó, törekvő és felzárkózó minősítési kategóriákba sorolják a szolgáltatókat az értékelés során, feltűntetve egyúttal erősségeiket és gyengeségeiket. A felzárkózó intézmények számára kötelező a minőségfejlesztés – zárta előadását Rácz Klára.
Siker vagy kudarc az állami lombikbébi-program?
Letették az állami meddőségi ellátórendszer alapjait, és bár vannak még tennivalók, az adatok az államosítás eredményességét igazolják. Ez derült ki Vesztergom Dóra előadásából, aki februárban távozott az OKFŐ Humánreprodukciós Igazgatóságának éléről. Az elmúlt években kialakították az in vitro fertilizáció (IVF) jogi kereteit, megalkották a szakmai protokollokat, és rendezték a finanszírozást.
Bár Magyarországon a szakember szerint 30 ezer IVF-re lenne szükség évente, tavaly ennek csak valamivel több mint a fele, 17857 beavatkozás történt. Ugyanakkor az államosítás nyomán:
- a kumulatív élve születési ráta a korábbi 18,5 százalékról 20,5 százalékra nőtt;
- 2023-ban 14 ezer, tavaly közel 18 ezer IVF történt;
- 2021-ben az újszülöttek 2,38 százaléka volt lombikbébi, 2024-re ez az arány 3,2 százalékra nőtt.
Nem sikerült mérsékelni az elmúlt években a hozzáférési egyenlőtlenségeket és a humánerőforrás-hiányt. Utóbbit ráépített reprodukciós medicina szakképzéssel és andrológia licence képzés bevezetéséve igyekeztek orvosolni, ám várhatóan így is csak 2028-ra lesz elegendő meddőségi szakember.
A kormány a születések számának növelését remélte a meddőségi ellátások államosításától. A lassan négy éve indított program nyomán ugyan megduplázódott az ellátott páciensek száma, de a megszülető gyerekeké elmaradt az elvárttól.
