Mit kell tudni az egészségügyi rendszer fejlesztéséről?
A kormány három fő célt tűzött ki az egészségügyben, ezek közül a legfontosabb az egészségben eltöltött életévek számának növelése, közölte a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára csütörtökön Budapesten.
- Januárban az orvosok megkapják a béremelést
- Takács Péter: Vállalom a felelősséget
- Takács Péter: A cél az egészségügyi alapellátás és a prevenció megerősítése
- Takács Péter: Nem a kilincset keressük! (Frissítve!)
- Takács Péter: Párbeszéddel lehet változtatásokat elérni az egészségügyben
- Takács Péter: Olyan előterjesztés nem kerül a kormány elé, amivel a szakma nem ért egyet
Takács Péter a Mit kell tudni az egészségügyi rendszer fejlesztéséről? című beszélgetésen jelezte, hogy a trend jó, de tovább akarják közelíteni a magyar adatokat az európai uniós átlaghoz. A másik két cél az otthonhoz közeli ellátások megerősítése, valamint a járvány sújtotta, háborús időszakra készülve az egészségügyi reagálóképesség megtartása és fejlesztése, sorolta az államtitkár.
Azt mondta, arra kell készülni, hogy egyre elterjedtebbek lesznek a pandémiák. A világ "egy nagy falu lett" járványügyi szempontból, másrészt, valósággá vált, ami korábban elképzelhetetlen volt: Európában, Magyarország szomszédságában háború dúl. Takács Péter kijelentette, hogy a magyar egészségügyi rendszer képes fogadni azokat az embereket, akiket Ukrajnában az infrastruktúra megsemmisülése miatt nem tudnak megfelelően ellátni.
Az államtitkár részletesen beszélt a kitűzött célok elérését szolgáló eszközökről. Kiemelte a prevenciós szemlélet erősítését: a szűrővizsgálati rendszer fejlesztését, a hozzáférés szélesítését, a lakosság egészségtudatosságának megszilárdítását, az egészségfejlesztési irodák feladatkör-bővítését. Fontosnak nevezte a foglalkozás-egészségügyi rendszer szerepének újrafogalmazását. Azt mondta, hogy az ezen a területen dolgozó orvosoktól tévesen vették el a beutalás és a receptírás jogát.
Az otthonközeli ellátások megerősítésével kapcsolatban Takács Péter kijelentette, hogy nem zárnak be kórházakat, hanem járási egészségközpontokká fejlesztik azokat. Beszélt az alapellátás megerősítésének jelentőségéről, a háziorvosi praxisok szerepének felértékeléséről.
Az államtitkár közölte, hogy vizsgálják a szakrendelők állami tulajdonba vételének a lehetőségét, de ez még csupán korai szakaszban jár.
Kitért az egészségügyi szolgálati jogviszonyra, az ágazati bérrendezésre. Azt mondta, hogy az új törvénynek sok pozitív hozadéka volt, elsősorban anyagi értelemben. Az orvosok átlagfizetése mára megnégyszereződött a 2015-öshöz képest. Ugyanakkor a szakdolgozói bér arányában alacsonyabb lett az orvosihoz képest, pedig a cél, hogy ez a hányados ne változzon, jegyezte meg.
A koronavírus-járvány bebizonyította azt is, hogy a fiatal orvosok, a rezidensek sok területen képesek az önálló munkavégzésre, hangoztatta Takács Péter. Hozzátette: a felsőfokú végzettségű szakdolgozók kompetenciáját is bővítenék, ez fontos része a humánerőforrás-fejlesztésnek.
Az államtitkár a kórházfinanszírozásról is beszélt. Takács Péter úgy értékelt, hogy van mire építeni, a járványkezelés ugyanis jól sikerült, megmutatta a magyar egészségügyi rendszer erejét.
A Semmelweis Egyetem a 2022/23-as tanévben ünnepli a nemzetközi orvosképzés elindulásának 40. évfordulóját. A jubileumi tanév első eseménye a csütörtökre és péntekre meghirdetett nemzetközi nyári egyetem, amelyet negyedik alkalommal rendez meg az intézmény. Ennek keretében tartották a beszélgetést az államtitkárral.
A MedicalOnline információit az államtitkárság terveiről IDE KATTINTVA olvashatja.
