Minden hospice szolgáltató alulfinanszírozott
Azt, ahogy a 10 ágyat üzemeltető alapítvány finanszírozási problémáját kommunikálta, igen furcsán szemlélik azok a szakemberek, akik kevesebb pénzből oldják meg a betegellátást, írja az MNO.
- Hospice-ügy: ébred a miniszter?
- Balog utasítást adott a Hospice alapítvány támogatására
- Bezárás előtt a hospice ház?
- Ne misztifikáljuk túl a halált!
- Az agresszív kezelés rossz minőségű életvégi ellátást jelent
- Hospice-chat szolgáltatás indul
- Egyenlőbb hozzáférésre vagy a rendszer szétesésére számíthatunk?
A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület tavalyi felmérése szerint itthon tavaly összesen 243 ágy állt rendelkezésre. Összesen 90 betegellátó intézmény és otthoni szolgálat végez hospice tevékenységet. Működik 17 intézményi bennfekvő részleg, 65 otthoni ellátást biztosító csoport (ezek több megyében, összesen 87 telephelyen vannak jelen), 4 hospice mobil team (ők kórházi támogató csoportként tevékenykednek), illetve van 4 palliatív járóbeteg-ellátás. A hospice-okban összesen 1255 fő dolgozik fő- vagy mellékállásban: 98 orvos, 551 ápoló, 111 gyógytornász, 71 pszichológus és mentálhigiénikus, 208 önkéntes, 35 szociális munkás, 107 koordinátor és adminisztrátor, 48 dietetikus és 26 lelkész. Telefonos segítségnyújtás 24 szervezetnél folyik, gyásztanácsadással 11 ellátó foglalkozik, pszichoonkológiai ambulanciát 8, fájdalomambulanciát 3 szervezet működtet. Nappali szanatórium sehol sem működik.
– Örömteli olvasni és véleményezni a hazai hospice ellátóhelyek megalakulásához készített szakmai javaslatokat – mondja Benyó Gábor, a felmérést is készítő egyesület alelnöke, a Hospice és Palliatív Ellátás Szakmai Kollégiumi Tagozat elnöke, aki gyermekgyógyászként, onkológusként és palliatív orvosként a gyermekhospice-szal foglalkozó Tábitha Ház orvosigazgatója. – Ehhez a 300 ágyhoz képest beszélünk a Hospice Alapítvány 10 ágyáról. Nem szabad azt sem gondolnunk, hogy az intézménytől független hospice-ház feltétlenül magasabb szintű szolgáltatást nyújt, sőt, sok esetben a kórházak mellett működő intézmények feladatai a megterhelőbbek. Az, hogy ezek a szervezetek nem rendelkeznek saját tulajdonú ingatlannal, nem jelenti azt, hogy rosszabbak – teszi hozzá.
A Magyar Hospice Alapítvány problémája azért érdekes, mert a szervezet az állam által biztosított forrást idén is megkapta – ez fajlagosan minden szolgáltatónál azonos összeg –, tehát nem arról van szó, hogy elvettek tőlük valamit, hanem arról, hogy magánadományokból és 1 százalékokból nem jött össze a működési költségük másik fele – mutat rá Benyó Gábor. A hospice-ok ugyanis alapvetően két irányból kapnak támogatást: egyrészt a költségvetésből, ami általában a működési költség 50-70 százalékára elég, másrészt adományokból.
A finanszírozási problémák sajátos kommunikálása miatt előállt egy olyan furcsa helyzet is, hogy a 90 hazai szolgáltató közül most egy szerzi meg a civilek támogatását – a szervezethez az elmúlt napokban rengeteg adomány érkezett –, illetve tesz szert plusz állami támogatásra. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ugyanis utasítást adott az egészségügyért felelős államtitkárnak, hogy biztosítsa a Magyar Hospice Alapítvány működéséhez szükséges forrást. A gond az, hogy az egész hospice nincs megfelelően államilag finanszírozva, nem pedig az, hogy az alapítvány van hátrányosan megkülönböztetve.
