Milyen a jó kamara?
Az Abcúg az angol kamara működésén keresztül mutatja be, hogy milyen egy jó kamara, és ehhez képest hol tartunk mi.
Álmos Péter pszichiáter, az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport egyik adminisztrátora úgy fogalmazott: jelentős részben a társadalomnak lenne fontos, hogy legyen egy jól működő orvosi kamara. “Ez az a szerv, amely számon kérheti az orvosokon azt az etikai és szakmai mércét, amelynek betartása a betegek elemi érdeke”, magyarázta az orvos. Norvégiában politikai és társadalmi vitára vitte az orvosi kamara, hogy a dohányzás tiltott legyen a 2000 után születetteknek, említette Álmos, azt szemléltetve, hogy más országokban mekkora ereje van a kamarának. Meggyőződése, hogy egy erős orvosi kamara ki tudta volna kényeszeríteni, hogy “a politika ne hagyja az EU legrosszabb egészségügyi mutatóival rendelkező országává süllyeszteni Magyarországot.”
Egy gyilkossági ügy miatt változtattak a britek
Még jobban érthetővé válik, hogy miért szolgálhatná a betegek érdekeit is egy jól működő orvosi kamara, ha megnézzük a világszerte példaértékűnek tartott brit orvosi kamara, a General Medical Council (GMC) működését. A GMC teljesen más alapelv szerint szerveződik, mint a Magyar Orvosi Kamara: önmeghatározása szerint a kamara legfőbb kötelezettsége, hogy védje, elősegítse és fenntartsa a lakosság egészségét és biztonságát. Mindenütt hangsúlyozzák, hogy nem az orvosokat védik (ezt ellátják más szervek): feladatuk a lakosság védelme. A betegközpontú szemlélet az úgynevezett Good Medical Practise-ben is megjelenik. Ez foglalja össze azokat az etikai és szakmai normákat, amelyeket a GMC-tagoknak követniük kell (még a social media használatát is szabályozza).
Legújabb változata 2013-ban lépett hatályba, ebben már az szerepel, hogy az orvosoknak azonnal lépniük kell, ha azt tapasztalják, hogy a beteg méltósága, biztonsága és kényelme veszélyben van. Korábban ez úgy hangzott, hogy az orvosoknak késedelem nélkül cselekedniük kell, ha úgy gondolják, hogy maguk vagy valamelyik kollégájuk kockázatnak teszi ki a beteget. A szemléletbeli változás egyik előzménye, hogy a brit bíróság 2000-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte Donald Shipman orvost 15 betegének meggyilkolása miatt. Később kiderült, hogy az orvos összesen több mint 200 beteg (túlnyomó részben idős nők voltak az áldozatok) haláláért volt felelős. A Shipman-gyilkosságok után hosszú és alapos vizsgálat indult, hogy kiderüljön, mégis hogyan történhetett ilyen borzalom évekig észrevétlenül – ennek egyik eredményeként változott a Good Medical Practise szövege.
“Ezáltal ténylegesen a beteg került az ellátás központjába és a betegbiztonság lett a fő vezérlőelv. Másrészt a kamara ezáltal értékes visszajelzéseket kapott az orvosoktól a betegbiztonságról”, számolt be kinti tapasztalatairól Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, a ReSzaSz alelnöke, aki maga is tagja a GMC-nek. Ugyan a Magyar Orvosi Kamara Missziós Nyilatkozatában is az olvasható, hogy “a beteg üdve a legfőbb törvény”, de ez csak papíron érvenyesül, jegyezte meg az orvos.
Teljes transzparencia
Ugyancsak a társadalom érdeke, hogy az orvosok etikai ügyei transzparensek legyenek, mondta Álmos Péter. Szerinte ez azért is lenne fontos, mert a veszprémi onkológus nőgyőgyász esete rámutatott, a bíróság nem tudott mit kezdeni az üggyel, mert a jog nem szabályozza megfelelően ezt a kérdést. Mint ismert, a nőgyógyászt tavaly jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Veszprémi Törvényszék, mert operációkért 150 ezer, a vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot kért el – a sok esetben gyógyíthatatlan – betegeitől. A veszprémi orvos ennek ellenére tovább praktizálhatott, a bíró érvelése szerint ugyanis szükség volt a munkájára.
