Miért kevesebb a fogyatékkal élő?
A fogyatékkal élők száma 2011-ről 2016-ra 491 ezerről 408 ezerre apadt, derül ki a KSH friss összesítéséből. A csökkenés hátterében főként a szabályozóváltozások, az átalakuló szociális ellátás állnak, közölte a Napi.hu.
Míg 2011-ben a népesség 6,2, 2016-ban 4,3 százaléka számolt be valamilyen nehezítettségről. A KSH legújabb összesítésében a 2011-es népszámlálás és a 2016-os mikrocenzus adatait vetik össze a fogyatékkal élő lakosságról.
A csökkenés, amely nem egységesen érintette a különböző típusú fogyatékossággal rendelkezőket, legvalószínűbb magyarázata, hogy ez alatt az idő alatt jelentősen átalakult az egészségi állapothoz kapcsolódó szociális ellátások rendszere, s egy év alatt közel 70 ezerrel csökkent az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság nyilvántartásában az egészségi állapottal összefüggésben szociális juttatásban részesülők száma, írja a lap. Az általános csökkenés a KSH szerint magyarázható még az egészségi állapot általános javulásával, a diagnosztikai és terápiás lehetőségek fejlődésével is. A fejlettebb diagnosztika ugyanakkor az állapot tudatosításával egyes csoportokban (lásd értelmi sérültek és autizmussal élők) az érintettek számának növekedését is eredményezi.
A fogyatékkal élők között a legtöbben mozgásukban korlátozottak, számuk 2011-2016 között 16 százalékkal, több mint 30 ezer fővel csökkent. Jelentős csoportot képeznek a gyengénlátók, a nagyothallók, a mentálisan sérültek illetve a súlyos belszervi fogyatékossággal élők, akik egyenként mintegy 34-67 ezer fős sokaságot alkotnak, s akiknek a száma 13-17 százalékkal mérséklődött.
2011-2016 között 25 százalékkal (11 ezer fővel) nőtt az értelmi sérültek és 74 százalékkal (3800 fővel) az autizmussal élők létszáma. Így előbbiek létszáma 2016-ra meghaladta az 50 ezer, utóbbiaké a 9 ezer főt.
A közvetlenül a nyugdíjkorhatár előtti, illetve a fiatalabb nyugdíjas korosztályokat érintette ugyanis leginkább a rokkantsági nyugdíj megszüntetése, az ellátórendszer jogosultsági feltételeinek megváltozása. Ezek azok a korcsoportok, amelyek 2012 után rokkantsági helyett vagy öregségi nyugdíjat kaptak, vagy kikerültek a juttatásokra jogosultak köréből. Ez az egészségi állapottól függetlenül is odavezetett, hogy kevesebben vallották magukat fogyatékkal élőnek - vélik az összeállítás készítői.
Minden második fogyatékkal élő lakost súlyosan, mintegy háromtizedüket mérsékelten akadályozza valamilyen egészségügyi probléma a mindennapi tevékenységeiben. A fogyatékkal élők ötöde ugyanakkor egészségi problémája miatt nem érzi magát korlátozottnak.
A mindennapi tevékenységeikben egészségi állapotuk miatt magukat korlátozottnak érzők száma közel másfél millió - írja a KSH. Az egészségi állapotuk miatt akadályozott, magánháztartásban élő személyek 17 százaléka, mintegy 250 ezer ember részesült szociális ellátásban a felvételt megelőző egy év alatt. Az érintettek 71 százaléka vesz igénybe egyéb, intézményen kívüli, informális segítséget, főként családtagjaitól.
A teljes kiadványt itt olvashatja el.
