Mi is lesz halálunk után az egészségügyi adatainkkal?
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) tárolt érzékeny személyes adatok megőrzésének ideje a halál után eddig öt év volt, de most felemelték tízre, közli a Hírklikk.
Meglehetősen felháborító ügyre hívta fel a figyelmet Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő, aki a Tisztességes Adatkezelésért Egyesület blogjában vetette fel először a problémát. Azon háborodott fel, hogy „elhunyt szeretteink emlékének meggyalázásával szeretne pénzhez jutni az állam”, írja a lap.
Teszi ezt az állam azzal – magyarázta a portálnak –, hogy az EESZT-ben rögzített személyes egészségügyi adatok megőrzési idejét a halál után az eddigi öt év helyett immár tízre emelte fel. Eredetileg az idén november elején el kellett volna kezdeni törölni az első regisztrációkat. A vonatkozó törvény szerint ugyanis azoknak, akik 2017. november 1-jén elhunytak, most járt le a halál utáni öt éves megőrzési idő. Három nappal a határidő lejárta előtt azonban megjelent Az egyes egészségügyi ellátásokhoz való hatékonyabb hozzáférést elősegítő veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 417/2022. (X. 27.) kormányrendelet, amely a Covid-19 veszélyhelyzetre hivatkozva, rendelettel megváltoztatta a törvényi előírásokat, és további öt évvel tolta ki a megőrzési időt a halál után. Nem anonim adatmegőrzésről, vagy archiválásról van benne szó, hanem teljesen nyíltan a személyes adatok megőrzéséről. Mivel a veszélyhelyzeti kormányrendelet a veszélyhelyzet végén hatályát veszti, ezért haladéktalanul törvénybe is kellett foglalni a megőrzési idő növelését.
Az adatvédelmi szakértő felháborítónak tartja azt is, hogy nem csak az EESZT adatmegőrzési idejét emelték fel a halál után tíz évre, hanem hozzáigazították a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatmegőrzési idejét is. Tették ezt visszamenőleges hatállyal – hívta fel a figyelmet. Mint kifejtette, ismerve a rendszert, tart attól, hogy majd öt év múlva, amikor az elhunytak EESZT eseménynaplójának a megőrzési ideje lejár, ismét módosítják az időtartamot. Erre a módosításra, és különösen a visszamenőleges hatályra – magyarázta – azért volt szükség, mert a NEAK a Kúrián pert veszített – egyébként az általa indított eljárásban – a megnövelt adatmegőrzési idő visszamenőleges alkalmazása miatt.