Mennyibe kerül az asztma ellátása?

Minden évben, május elején kiemelt figyelmet kap az asztma, a betegséggel élők és a számukra elérhető terápiák a Globális Asztma Irányelv kezdeményezés (GINA - Global Initiative for Asthma) programjai által. Idén az Asztma Világnap május 2-ára esik.

A világon összesen mintegy 235 millió asztmás beteg él, míg hazánkban körülbelül 300 000-re tehető a számuk. Közülük 5-10% súlyos asztmában szenved. A betegség előfordulási gyakorisága folyamatosan növekszik a fejlett országokban és az egy páciensre jutó, asztmához kötődő költségek is emelkedő tendenciát mutatnak. Az asztmás páciensek betegségkontrolljának elérése nagyon fontos, nem csupán a beteg egészsége és életminősége, de a kórkép okozta nemzetgazdasági költségek szempontjából is.

Az asztma által generált társadalmi és gazdasági teher hatalmas. Éves szinten a betegek ellátási összköltsége Európában 19,3 milliárd euró és több mint 50%-ának hátterében az asztmás betegek fent nevezett kis csoportja, az ún. súlyos asztmások okozta teher áll.

A betegség osztályzásának alapja a kontroll foka (szintje) azaz az, hogy gyógyszeres terápia mellett milyen súlyosak a tünetei; illetve a beteg asztma okozta rizikójának (pl. asztmaroham jelentkezése, kórházi ellátás szükségessége) felmérése. Az asztma tüneti kontrolljának három szintje különböztethető meg: a kontrollált, a részlegesen kontrollált, valamint a nem kontrollált betegség. Általánosságban elmondható, hogy a tartósan kontrollált állapot az asztma rohamok (exacerbációk) számának és az asztma jövőbeli rizikójának a csökkenését eredményezi.

A közvetlen egészségügyi (gyógyszerelés, kórházi vagy sürgősségi ellátás stb.) és a közvetett, nem egészségügyi (korai halálozás, munkahelytől távol töltött napok stb.) kiadások egyértelmű összefüggést mutatnak az asztma súlyosságával és az asztmakontroll fokával. A nem kontrollált állapot tehát jelentős költségnövelő tényező és egy hazai felmérés alapján betegeink negyede ide sorolható.  A nem kontrollált betegcsoportra fordított direkt és indirekt költségek két-háromszorosát jelentik a kontrollált betegcsoporténak. A nem kontrollált asztma jelentősen több sürgősségi/kórházi felvételt és orvosi vizitet igényel, mint a részlegesen kontrollált vagy kontrollált betegség. A kontrollált asztmások kihagyott munkanapjainak száma is alacsonyabb.

A betegségekkel összefüggő kiadások két csoportra oszthatóak. A direkt költségek az asztmás páciens gondozásával kapcsolatos kiadások (a gyógyszerek, az ügyeleti, sürgősségi osztályos és kórházi ellátás költségei a szükséges humánerőforrás és eszközök biztosításával együtt), míg az indirekt költségek a munkával kapcsolatos veszteségekből adódnak: ilyen a kimaradó vagy csökkent produktivitás melletti munkanap, de költségeket generál az időszakos és tartós rokkantság, illetve a korai mortalitás is.

Mindez a számok nyelvén a következőket jelenti:

• A jelenlegi terápiák mellett is rosszul lévő betegek esetében közel 40%-kal magasabb az éves költség, mint a kontrollált betegek esetén és a kontroll csökkenésével nemcsak a direkt, hanem az indirekt költségek aránya is nő.
• Az asztma súlyossága szempontjából nézve, súlyos asztmában a havonta kihagyott munkanapok száma 3,67, a csökkent produktivitású napok száma pedig 9,85 nap az európai betegpopulációban.

Nem kérdés tehát, hogy az asztmás páciensek, ezen belül is a súlyos asztmás betegek  betegségkontrolljának elérése mind orvosilag, mind pedig társadalmi-gazdasági szempontból is nagyon fontos.

A nemzetközi GINA (Global Initiative for Asthma) ajánlás alapján súlyos asztmáról akkor beszélünk, ha a kontrollvesztés elkerülése érdekében nagy dózisú szteroid inhalációs terápia mellett egyéb kiegészítő terápia alkalmazása is szükséges, mint például szisztémás szteroid vagy a beteg még ezek mellett is kontrollálatlan (tünetes) marad. Erre a betegcsoportra jellemző, hogy állapotuk gyakran rosszabbodik, mely a szisztémás szteroid kezelések dózisának jelentős növelését vagy akár kórházi ellátást tesz szükségessé. Ehhez hozzáadódik, hogy a tartós szteroid kezelésük jelentős mértékben megnöveli számos betegség kialakulásának kockázatát, mint például az elhízás, a csonttörések és a cukorbetegség, ezáltal tovább növelve az életminőség romlását és az egészségbiztosító kiadásait.

Az elmúlt pár évben bevezetett  célzott kezelésekkel a súlyos asztmás betegek állapota és életminősége a betegek egyes csoportjaiban javítható, továbbá a betegséggel járó indirekt költségek is csökkenthetők.

Magyarországon is elérhető a sejtes gyulladásból eredő súlyos asztmás betegek számára segítséget jelentő biológiai terápia. Az új biológiai terápiás lehetőség által akár felére is csökkenhetnek a súlyos asztma rohamok (50%- exacerbáció gyakoriság csökkenés), és a szisztémás szteriod kezelés szükségessége is; jelentősen javula betegek életminősége. Mindezek jelentősen csökkentik a produktivitás korlátozottságát és ezzel az indirekt költségeket.

Az asztma és a súlyos asztma hátterében többféle ok állhat. A betegek egy jól körülhatárolt csoportjában bizonyos sejtek gyulladásos állapota a betegség fő tényezője. Számukra jelenthet segítséget az új biológiai terápia.