„Megtakarítás a kasszában, számlahegyek a kórházakban”
Az ágazat vezetői elkerülték, hogy az Egészségügy 5 dimenzióban című keddi konferencián szembesítsék őket az átalakulás hézagaival és ellentmondásaival.
Ha lehetnének új kezdetek, talán az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás átalakításával lenne érdemes kezdeni az ellátórendszer átalakítását – jelentette ki egyebek között az Egészségügy 5 dimenzióban címmel kedden megrendezett egészségügyi konferencián Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának megbízott igazgatója, az államtitkár kabinetjének tagja, akit eredetileg a Semmelweis Terv megvalósulásának értékelésére kértek volna, ám azt nem vállalta.
Az azonban nem derült ki, hogy a kabinet tagjai egyetértenek-e véleményével, mert sem az egészségügyért felelős államtitkár, sem az állami intézmények fenntartójaként működő Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség -és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója nem vett részt a 17. alkalommal megrendezett margitszigeti konferencián. De jól jellemzi a választásokhoz közeledő ország helyzetét, hogy az ágazatot finanszírozó Országos Egészségbiztosítási Pénztár is volt kedves megüzenni a szervezőknek: „kifogásolják” a tőlük várt előadásban megjelölt címrészletet, mely szerint „megtakarítás a kasszában, számlahegyek a kórházakban”.Így aztán nem is kaphattak választ a részt vevők azokra az előzetesen feltett kérdésekre sem, hogy vajon „miből gazdálkodhat az egészségügyi ellátórendszer 2014-ben? Lesz-e többletforrás béremelésre 2014-ben az alap- és szakellátásban? Változnak-e a díjtételek és a szabályok a szolgáltatások vásárlásában?” S bár a kérdések égetőek, Dublinszki-Boda Péter főosztályvezetőtől legfeljebb arról kaptak összefoglalót, amit úgyis nap mint éreznek, hogy tudniillik mi is változott idén.
De a konferencia megjelent előadóinak nagy része is inkább csak halkan jelezte a bajokat. Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója újfent elmondta: „egyhavi finanszírozási összeg hiányzik az egészségügyből, ami kezelhetetlen helyzetet szokott jelenteni”. Az egészségügyben jelen lévő rossz közérzet oka a forráshiány, a finanszírozási egyenetlenségek, az igazságtalanság, az anyagi ellehetetlenülés, a merev hierarchia, s a többi közt az is, hogy az integrációra kényszerülő intézmények együttműködésének hatásfokát rontja, hogy a GYEMSZI-nél hiányos (volt) a szakembergárda.
A struktúraátalakítást végig kell vinni, fontos volna változtatni a főváros infrastrukturális elmaradottságán. A központosított közbeszerzések (egyelőre?) nem hozták az elvárt megtakarítást, a nyugdíjas kollégákhoz helyesebb lett volna türelmesebben nyúlni – sorolta egyebek között, arra is kitérve, hogy változtatni kell a finanszírozáson, kezelni kell a forráshiányt, mert az ellátásért járó összeget a szakmai lobbi, a teljesítménynek gátat szabó volumenkorlátot a menedzsment, a kapacitást pedig a politika torzította.
Éger István, az orvosi kamara elnöke ugyancsak finoman szólt a gondokról, bár mint jelezte, néhány felvetést címzett volna az ágazatvezetésnek. Azt például, hogy máig nem definiálták, mit is jelent az alapellátásban a csoportpraxis kifejezés. Bár elindult a svájci projekt-modell, attól, hogy többen látnak el többeket, még nem lesz kevesebb az egy ellátóra jutó teher. Bár az elnök maga 26 éve „körorvos”, nem múltba merengően, de hiányolja az egykori kórházi klinikopathológiai megbeszéléseket, melyeken megbeszélték egy-egy „nem várt eset” tanulságait. Hiányolja, hogy régen a szakfelügyelővel konzultálni is lehetett, és ott volt a Bálint csoport, amelyben az ellátók beszélhették ki magukból a nehézségeket. Mindezeket egyszer újra fel kell eleveníteni, hogy a háziorvoslás ne megkeseredést, és negatív felhangú magányt jelentsen. Orvosolni kell(ene) a duális finanaszírozás és a parxisjog mindmáig meglévő hiányosságait, megduplázni a jelenlegi finanszírozást, állami garanciavállalás mellett hiteleket biztosítani a praxisok cseréjéhez, s tenni annak érdekében is, hogy javuljon az ellátás minősége.
A kamara a maga részéről máris sokat tett ezért: a következő hetekben minden taghoz eljuttatják az alapellátás kamara által elkészíttetett belső minőségügyi rendszerét, amellyel a jogszabályok szerint minden szolgáltatónak rendelkeznie kell, s amelynek kialakítására az év végéig adtak türelmi időt. Mint Éger István fogalmazott: a várható ellenkezés dacára mindettől komoly színvonal-emelkedés várható, olyan, amely 50 éve nem volt a magyar egészségügyben.
