Megszüntették az etikai eljárást a kamara ex-felügyelőbizottsági elnöke ellen

Azt követően, hogy februárban Békés Megyében elfogultságra hivatkozva nem vállalták a felügyelő bizottság lemondott elnöke elleni etikai fellépést, május 7-én a MOK Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezetének Etikai Bizottsága meg is szüntette az orvosi kamara országos elnöksége által indított etikai eljárást. Azt, melyben a Magyar Orvosi Kamara elnöksége egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a felügyelő bizottság novemberben az országos gyűlés előtt ismertette a köztestület gazdálkodásáról készült jelentést. Szerintük a testület elnöke alapszabályt sértett azzal, hogy saját testületének határozata alapján rendkívüli küldöttközgyűlés összehívását kezdeményezte, melynek napirendjén szerepelt volna az orvosi kamara elnökének és az elnökségnek a visszahívása, erre ugyanis szerintük nincs joga. Azt is felrótták, hogy a felügyelő bizottság jelentésével csorba esett a kamara tekintélyén.

A MedicalOnline folyamatosan beszámolt a fejleményekről. Mint a többi közt megírtuk: a Magyar Orvosi Kamara február 15-ére összehívott országos küldött-közgyűlésének hivatalosnapirendjén az elnök, az elnökség, a felügyelő bizottság elnöke és a bizottság egy tagjának visszahívása, valamint az alapszabály módosítása szerepelt. (Előbbieket a felügyelő bizottság, utóbbiakat más küldöttek kérésére vették napirendre.) Ezt a menetrendet írta felül az a váratlan fordulat, hogy miutána küldöttek nem óhajtottak beszélni a felügyelő bizottság kamarát elmarasztaló beszámolójáról, a testület alelnöke, Major László bejelentette a bizottság nagy részének lemondását.

Az ügy azonban ezzel nem ért véget; a kamara elnöksége etikai eljárást kezdeményezett Bánki Magdolna ellen. Ez látszik most csorbát szenvedni az első fokú döntéssel.

Bár a köztestület elnöksége jogorvoslattal élhet a döntés ellen, azaz fellebbezhet, sokat sejtető, hogy a bizottság lényegében akceptálta a Bánki Magdolnaex-elnök etikai testülethez írt beadványában foglaltakat. Ebben a kamara országos felügyelő bizottságának volt elnöke – mint az érintettől megtudtuk – a többi közt arra hivatkozott, hogy az ellene irányuló beadványt egy grémium nevében nyújtották be, miközben „közigazgatási eljárásban nem természetes személy, mint ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmet nem terjeszthet elő”. Az Etikai Kódex elsődlegesen az orvosi foglalkozás jogszabályokban meghatározott általános szakmai magatartási szabályok vétkes megszegését tekinti etikai vétségnek. „Ide tartozik természetesen az alapszabályban, illetve a kamara más belső szabályzatában foglalt, vagy az orvosi kamarán belüli választott tisztségből eredő kötelezettségek vétkes megszegése is” – áll a beadványban –, ez utóbbi azonban szerinte a kötelezettségek vétkes megszegését tekinti etikai vétségnek. Esetükben viszont épp feladatuk ellátását érte kritika.

Bánki Magdolna érdeklődésünkre elmondta: elvileg érdemi vizsgálat nélkül is megszüntethették volna ellene az etikai eljárást, ám az idézést már korábban kibocsátották, mint ahogyan beadványa megérkezett. Szerinte az általuk korábban feltárt vizsgálati eredmények, megállapítások alkalmasak egyéb jogkövetkezmények levonására, az ellene benyújtott beadvány viszont csak személyes lejáratására jó, amelyet az elnökség etikai eljárásnak kíván feltüntetni, amely „nem irányul másra, mint a kritikai észrevételek elfojtására és az ellenőrzésre köteles felügyelő bizottság munkájának ellehetetlenítésére”.

Bánki Magdolna úgy tartja, hogy lemondott bizottságuk ellenőrző munkájának megállapításai, a javító szándékkal történő beszámoló megismerése több, mint 40 ezer magyar orvos érdeke. Ezért kérte az „ennek ellehetetlenítésére szolgáló és a megfélemlítés eszközéül használt”, szerinte jogszerűtlen etikai vizsgálat megszüntetését, melyet meg is tett a MOK Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezetének Etikai Bizottsága.