hirdetés
2024. április. 29., hétfő - Péter.

Megjelent a részletfizetés a magánegészségügyben

A 100 ezer forint alatti költéseket (például hasi ultrahang, egyéb diagnosztikai és járó beteg szakrendelés), ha nagyon-nagyon kell, még megoldják az emberek – mondta a Népszavának Gáspár Péter, aki magánegészségügyi betegirányítási rendszert működtet.

(...) A betegutak szervezésében, betegmenedzselésében milyen tanácsokat tudna adni a kormány most zajló egészségügyi reformjához?

Az állami rendszer a magánegészségügyhöz képest léptékében, méretében sokkal-sokkal nagyobb. Megmondom őszintén, nem is látom át teljesen, hogy egy állami rendszerben milyen érdekek mozgatják magát a betegellátást. Tény, hogy irtózatosan fejlődik a technológia és ez mind az online térben, mind az ehhez kapcsolódó ellátásban, ahol szoftvereket és egyéb digitális megoldásokat is bevetnek a betegellátásban, óriási a hatékonyságjavulást hoz. Ezért azt tanácsolnám mindenkinek, aki egészségügyi ellátásban érdekelt, hogy digitalizáljon, és minél inkább használja a szoftverekben lévő lehetőségeket.

A kormányoknak az egészségügyben főleg az a problémájuk, hogy szűkösek erőforrások, kevés az orvos, az ellátásokra költhető pénz, de közben korlátlan az igény a szolgáltatásokra. Hogy látja, a magánegészségügyben erőforrás tekintetében „hol szorít most leginkább a cipő”?

Ebben a szektorban is a központi erőforrás az maga az orvos, általános jelenség, hogy belőlük hiány van. A mi tevékenységünk szempontjából a rendszerben gyógyítók hatékonyabb kihasználását segítő szoftverek fejlesztésében van lehetőség. Azaz nem mindegy, hogy mondjuk egy pácienst mennyi idő alatt lehet a klinikára megérkeztetni, ott milyen gyorsan jut el az ellátásig, a találkozásra az orvos mennyire tud felkészülni, és mennyire gyorsan, eredményesen tudja a vizitet végigcsinálni. Mi ebben tudjuk támogatni a magánegészségügyi szolgáltatókat.

Egy kutatás szerint tavaly a magyar lakosság mintegy 60 százaléka vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, miközben a magyarok hetven százaléka azt állította, hogy ezt nem igazán tudja megengedni magának. Ön, hogy látja, miként oldódik fel ez az ellentmondás a gyakorlatban?

Mint szoftverfejlesztő nyilván sokat beszélgetünk a partnereinkkel és ezek alapján erről legfeljebb véleményt tudok formálni. Magam, közvetlenül csak azt látom, hogy mennyi foglalási tranzakció van. Az említett beszélgetésekből és a számokból ítélve ez a feszültség nagyjából úgy oldódik fel, hogy a kisebb, azaz a 100 ezer forint alatti költéseket (például hasi ultrahang, egyéb diagnosztikai és járó beteg szakrendelés), ha nagyon-nagyon kell, megoldják az emberek. A nagyobb, milliós költséggel járó beavatkozásoknál, mint például egy protézisműtét, már látunk 10-15 százalékos visszaeséseket. De ezen a piacon megjelentek a részletfizetési lehetőségek, illetve különböző megoldások, amelyekkel valahogy ezt ki lehet gazdálkodni. 

Hogy pontosan mi történik, mekkora lesz a visszaesés szeptemberre derülhet ki. A magánszolgáltatók körében egyöntetűen vélemény, hogy az elmúlt évek konjunktúrája, amikor tényleg rengeteg volt a páciens, konszolidálódni fog.

A kiskereskedelemben tapasztalható óriási fogyasztás-visszaesés nem képződött le ezen a piacon?

Szerintem kevésbé. Ez megint csak oda vezethető vissza, hogy hamarabb mond le az ember akár egy éttermi vacsoráról, akár egy finom csokiról, mint arról, hogy megnézesse, ha fáj a lába. Mi azt látjuk a saját rendszerünk keresztül, hogy nem csökken az online foglalási hajlandóság. Arról már nincs pontos képünk, hogy miután a páciens belépett a rendelőbe, akkor összesen hány szolgáltatást vesz igénybe. Adataink szerint egy páciens évente két és félszer, háromszor foglal időpontot járóbeteg vagy egyéb diagnosztikai ellátást a magánszolgáltatóknál. Azt is látjuk, hogy az átlagköltés körülbelül 60-70 ezer forint, és ezt csak az online foglalásokra vetítjük. Ami azt jelenti, hogy ennél valószínűleg átlagosan jóval többet költenek az emberek a magánegészségügyben, mert a nem online bejelentkezéssel zajló vizsgálatokról nincs jól elemezhető adatunk. (...)

A teljes interjút ITT olvashatja

(forrás: Népszava)
hirdetés

Könyveink