Megint belenyúlnak az egészségügyi törvényekbe
Újabb salátatörvény segítségével írják át idén immár sokadszor a különféle egészségüggyel kapcsolatos törvényeket. A tervbe vett intézkedések közül csak egy a 90 ezer egészségügyi dolgozó mozgóbérének befagyasztása.
Nem ússza meg az újabb változtatást a gyógyszergazdaságossági törvény sem. Ezalkalommal a módosítás többek között a gyógyszerhatóanyag gyártókat és forgalmazókat érinti, akiknek engedélyét jelenleg előzetes ellenőrzés után a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet adja ki. A javaslat szerint a jövőben a GYEMSZI dönthet úgy is, hogy eltekint a vizsgálódástól, így a bejelentést követő 60. napon az engedély megadottnak tekinthető. Ugyanakkor a tavaly nyáron elfogadott uniós gyógyszerhamisítási irányelv – amelynek célja megakadályozni a hamisítványok bekerülését az ellátási láncba – hazai jogrendbe illesztését szolgálja az a szabály, amely előírja a gyógyszerközvetítők regisztrációját. Többletkiadással számolhatnak azok a gyártók is, akiknek egyes gyártási tételei nem felelnek meg a forgalombahozatali engedélyben rögzített követelményeknek, így azokat ki kell vonni a forgalomból. Ez utóbbi költségei ugyanis a jövőben az érintett cégeket terhelné. Könnyítés viszont a patikáknak, hogy azokban a fiókgyógyszertárakban, amelyeknek heti 30 óránál kisebb a nyitvatartási idejük, a jövőben nem kötelező elektronikus betegtájékoztatási rendszert működtetniük. Az intézkedés nyomán a fiókgyógyszertárak 84 százalékában – közel 400 egységben – leszerelhető a rendszer, amennyiben jelenleg működik ilyen.
Szűkítik továbbá a méltányossági gyógyszerellátást, mivel a tervezet szerint a 1000 forint havi terápiás költséget el nem érő készítményekre a jövőben nem adható úgynevezett méltányossági támogatás. Bővítenék ugyanakkor az indikáción túli – off label – rendelés lehetőségeit. Jelenleg erre csak abban az esetben van mód, ha az adott betegség kezelésére nincs forgalombahozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer. A módosítás értelmében akkor is lehetővé válna off label készítmény alkalmazása, amennyiben az érintett betegség kezelésre ugyan létezik hazai forgalomban gyógyszer, ám az off label medicina alkalmazása kedvezőbb előny-kockázati helyzetet eredményez.
Közel 28,5 millió forintos megtakarítást várnak ugyanakkor attól a rendelkezéstől, amely lehetővé tenné, hogy az egyedi méretvétel alapján gyártott gyógyászati segédeszközök alkatrészének cseréje ártámogatással történjen. Erre jelenleg nincs lehetőség, amennyiben például a testméret változása miatt van szükség cserére, csak új segédeszközt írhatnak fel.
Jelenleg nincs időkorláthoz kötve az üzemi baleset elismerése iránti kérelem benyújtása. Mivel azonban az idő előrehaladtával egyre nehezebb kivizsgálni és rekonstruálni a baleset körülményeit, a tervezet szerint egy évben limitálnák a kérelem beadásának határidejét. 2010-ben egyébként a szaktárca statisztikája szerint 31662-en kezdeményezték balesetük üzemi jellegének megállapítását.
Az egészségügyi intézményeket érinti az a javaslat, amely felülírná azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a finanszírozásként kapott összeget elkülönítetten – lényegében elkülönített számlán – szükséges kezelni. A módosítás szerint az intézmények lehetőséget kapnak arra, hogy ezt a feladatot saját számviteli nyilvántartásukon belül oldják meg. Kiderült ugyanis, hogy még a Magyar Államkincstár sem képes a fenti feladatra, mivel intézményenként csak egy számlát kezelhet.
