Megalkudtak a miniszterrel: elmarad az időközi fővesztés (FRISSÍTVE)

Június elsején, pénteken megállapodás született az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője, s a három – szakdolgozói, gyógyszerészi és orvosi – ágazati kamara vezetői között, derült ki az Országgyűlés egészségügyi bizottságának keddi ülésén. Ezt dokumentálta az a módosított bizottsági módosító indítvány, amely ez alkalommal került a bizottsági tagok asztalára. A változás lényege: az országos tisztséget betöltő kamarai vezetők attól függetlenül végigvihetik jelenlegi ciklusukat, hogy hanyadik alkalommal látják el e feladatukat. Magyarán: Éger Istvánnak, a Magyar Orvosi Kamara, s Balogh Zoltánnak a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökének – mindketten újraválasztott vezetők – nem kell felállnia az elnöki székből október 31-én, s velük a köztestületek azon országos tisztségviselőinek sem, akiket már második alkalommal választottak meg.

Mint arról korábban már hírt adtunk, az épp tárgyalás alatt álló egészségügyi salátatörvényhez helyszíni kiosztásban érkezett módosító indítvány Kovács József  bizottsági elnök aláírásával – amelyről egyébként csak később derült ki, hogy nem képviselői egyéni hanem bizottsági javaslat. Ennek az volt a lényege, hogy október 31-ig új kamarai választásokat kell tartani, mert a fenti határnap után azok az országos vezetők, akiket korábban már kétszer megválasztottak jelenlegi tisztségükre, azt a továbbiakban nem tölthetik be. Az előterjesztés szigorára mi sem volt jellemzőbb, mint az a passzus, amely kimondta: az érintettek akkor sem maradhatnak tisztségükben, ha október végéig nem sikerül lebonyolítani a választásokat. A sajtóban rögtön – utalva az ágazatvezető államtitkár, s az orvoskamarai elnök egyre ridegebb viszonyára – „Lex Éger”-ként elhíresült indítvány azonban néhány nap alatt számos változáson esett át.

Ebben állítólag nem csak az játszott szerepet, hogy előzetes kormányzati egyeztetés nélkül adták be, hanem az a találkozó is, amely Balog Zoltán miniszter, az egészségügyért felelős államtitkár, s a három kamarai vezető között zajlott le. A módosítás szerint mindenki végigviheti a jelenlegi ciklust, akik azonban ezzel együtt kétszer betöltötték országos tisztségüket, a következő választásokon már nem jelölhetők. Szigorítanák a választási részvételi küszöböt oly módon, hogy annak első fordulója csak akkor érvényes, ha a választásra jogosultak legalább fele, ennek híján a megismételt második fordulóban pedig 25 százaléka szavazott. Ez – Páva Hanna a szaktárca helyettes államtitkára szerint – az országgyűlési választás rendszerének „leképezését” jelenti. Újdonságnak számít továbbá a közelebbről nem meghatározott távválasztás lehetőségének törvénybe foglalása.

Az első választási fordulóra a jelenlegi szabály is hasonló szavazati arányt ír elő, igaz, a másodiknál már nincs meghatározva a szükséges létszám – mondta hozzászólásában a bizottsági alelnök, Gyenes Géza (Jobbik), aki észrevételeit ez alkalommal nem képviselőként, hanem a MOK országos ügyviteli vezetőjeként ismertette. A távválasztás szerinte hitelességi problémákat vethet fel, azt pedig erős kritikával tette szóvá, hogy felülírva a kormány és a kamarák között született tavalyi megállapodást, a sokat emlegetett kezdőpontot – vagyis amelytől az egy-egy országos tisztségviselő számára engedélyezett két betölthető ciklust számítják – 2007 április 1-re helyezik 2011 helyett.

A MESZK-et képviselő általános elnökhelyettes, Király Edit lényegében megköszönte, hogy legalább erre a ciklusra mindenki a helyén maradhat, ennél árnyaltabb véleményt mondott a gyógyszerészi kamara elnöke. Bár 2006 előtt valóban létezett szigorúbb újraválaszthatósági előírás – emlékeztetett Hankó Zoltán -, ez azonban a kötelező kamarai tagság eltörlésével annyiban átalakult, hogy az önkormányzati jellegű testületek vonatkozó szabályai lettek irányadók. A távszavazással nem értett egyet, mondván a jelöltek igenis álljanak ki a küldöttek elé személyesen, legyen arcuk és hangjuk a tagság előtt.

A kérdésekre adott helyettes államtitkári válaszokból kiderült, hogy a távválasztás költségigényével nem foglalkozott a tárca, s az egyébként sem kötelező, csupán egy lehetőség. Arra a felvetésre pedig, hogy mi a teendő akkor, ha nem jön össze második alkalommal sem a 25 százalékos részvételi arány, azt a felvilágosítást kapta Kiss Sándor (Jobbik), hogy akkor az egész procedurát meg kell ismételni.

A kereszténydemokrata Nagy Kálmán szerint a kamarának át kell gondolnia az orvostársadalomban betöltött szerepét. Mint kifejtette, „szereptévesztés, hogy a kamara politikailag definiált szervezet”, az a feladata, hogy napi segítséget nyújtson  a gyakorló orvosoknak. Hitelteleníti a vezetőt – tette hozzá -, ha csak néhányan választják meg.

FRISSÍTÉS (2012.06.06. 14:37, 15:44)

Éger István szerdán sajtótájékoztatón jelentette be - tudósított az MTI - , hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) ismét Balog Zoltánhoz, az egészségügyi ágazatért is felelős miniszterhez fordul, mert álláspontja szerint az ígéretekkel szemben a kamarai törvényt érintő módosítási javaslat továbbra is kedvezőtlenül érinti a tisztségviselők választhatóságát. Éger István azt mondta, ha a módosítást a jelenlegi formájában fogadják el, az azt jelenti, hogy 2015-től a kamarai tisztségviselők túlnyomó többsége "mindörökre lecserélődik", s ez komoly zavart okozhat a kamarák működésében. Éger István azt is hangoztatta, nem igazak azok az állítások, melyek szerint a kamara politizál, visszautasítják az ilyen vádakat. Utalt arra: a MOK-nak törvényben előírt kötelessége, hogy gyakorolja véleményezési jogát az egészségügy szervezeti vagy működési rendjét érintő döntések meghozatalánál.