Maradt is az adósságrendezésre szánt hatvanmilliárdból...

Minden állami, egyetemi és egyházi fenntartású, OEP-pel szerződött fekvőbeteg-ellátó március 31-ig fennálló tartozását átvállalta az állam, a konszolidációra elkülönített 60 milliárd forintot nem is kellett teljes egészében felhasználni ehhez – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár. A 99 intézmény között 59,7 milliárd forintot osztottak szét, amit az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) alá tartozó kórházak számláján a mai napon, az egyházi, gazdasági társasági formában működő fekvőbeteg-ellátókén pedig a jövő héten írják jóvá. A pénzt egy nap késlekedéssel kapja meg a legnagyobb, 3,9 milliárd forintos hátralékot felhalmozó Honvéd Kórház. A fennmaradó összeget szintén konszolidációra szánják, kifizetésének feltételeit később határozzák meg.

Az adósságrendezést az ÁEEK koordinálta, amelynek munkatársai 194 ezer számlatételt vizsgáltak át az elmúlt két hétben, ezek közül 64 ezer kontó sorsa rendeződik most – számolt be a központ főigazgatója, Ónodi-Szűcs Zoltán, aki megerősítette: az összes lejárt határidejű kötelezettségre biztosított a forrás, a 8000 beszállító minden követelését ki tudják elégíteni. Mint mondta, az ÁEEK csak a legnagyobb, 500 millió forintos tartozás fölötti kintlévőséggel bíró beszállítókkal tárgyalt, mert kíváncsiak voltak arra, vannak-e egyedi, jól hasznosítható megoldások a rendszerben. Hangsúlyozta: az intézmények kivétel nélkül minden beszállítói tartozásukat rendezni tudják, erre egy hónap áll a rendelkezésükre. Ónodi-Szűcs úgy vélte, a szolgáltatók azon lesznek, hogy mihamarább rendezzék adósságaikat.

Bár voltak eltérések a kórházak és a beszállítók számlái között, a beszállítók többsége tisztességesen viselkedett, azonban néhányuk szerződését – „akik a leghangosabbak voltak” – felülvizsgálják – mondta Zombor, hozzátéve, a dokumentáció bekérésével arra is fény derült, hogy több beszállító más-más árakon kínálja ugyanazon eszközök vagy szolgáltatások körét az ország egyes területein. Az árak egységesítése alapot adhat arra, hogy az eladósodás mértékét csillapítsák. Az államtitkár többször is kitért az elől a kérdés elől, hogy változatlan finanszírozás mellett hogyan akadályozzák meg a hiány újratermelődését, ahogyan arra sem adott egyenes választ, hogy mikorra várható a következő konszolidáció. Ehelyett azt hangsúlyozta, a mostani adósságrendezés nem csak azért különleges, mert soha nem látott mértékű, hanem azért is, mert arra nem az E-Alap maradványából, hanem a központi költségvetésből biztosították a pénzt. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban – amely a most kifizetett 60 milliárd forintos többletet sem tartalmazza – azt mondta, az esetleges többletköltségek az állami intézmények működési költségeinek pótlására a központi büdzsében elkülönített 700 milliárd forintos tartalék terhére lesznek kifizethetőek.

Vitatkozom Velkey Györggyel, az ő intézményének teljes adósságállományát is kifizették, pedig a Bethesda Gyermekkórház nem is állami fenntartású, így a gazdálkodásába sem látnak bele – mondta az államtitkár a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) mai sajtóközleményére reflektálva, amelyben az áll, nem elegendő a hatvanmilliárd forint a kórházak helyzetének rendezésére. Zombor úgy vélte, a statisztikákban szereplő számok nem valósak, hiszen az intézmények folyamatosan fizetik ki elmaradt számláikat, igaz, kicsivel később azt is elárulta, a tételek között 4-5 éves tartozásokra is bukkantak, amelyeket most tisztázni kell.

Visszafogottabb nyilatkozatokat vár a MKSZ-től a szakpolitikus, legalábbis ami a jövő évi költségvetést illeti, hiszen a szövetség szerint az ágazatra fordított összegek bővülése nélkül kritikus helyzet alakulhat ki, amely veszélyes a társadalomra, annak békéjére, és a gazdaság növekedésére is. Erre Zombor – aki saját bevallása szerint a közleményt nem olvasta – úgy tromfolt, a kórházvezetőknek is jobban oda kell figyelniük, és kilátásba helyezte azt is, hosszabb távon komolyabb állami kontrollra számíthatnak az igazgatók. A mostani kijelentés egyébként azért is érdekes, mert korábban a szakpolitikus még arról beszélt, hogy nagyobb döntési jogkört biztosítana a menedzsmenteknek. Elismerte, kemény kijelentést tett korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, amikor úgy nyilatkozott, hogy „talán az egyes kórházak vezetői is felelősek azért, ami folyik náluk”, mindez Zombor szerint annyit tesz, hogy mind a fenntartó, mind pedig az intézmények tegyenek meg mindent azért, hogy a működés hiányosságait megszüntessék, az államnak csak a tényleges költségeket kelljen kifizetnie. Végül annyit mégis elismert az államtitkár, hogy az április 1-jei teljes adósságállomány 84 milliárd forint volt, amit egyrészt azért sikerült mérsékelni, mert a beszállítók elengedték a késedelmi kamatokat, másrészt a többlet egy része uniós forrásból lehívható összeg volt, amelyet a kórházak korábban – pályázatok kapcsán – megelőlegeztek.

Az alapbéresítéshez szükséges pénz rendelkezésre áll a jövő évi költségvetésben, az egyéb bérköveteléseket pedig közvetíti a kormány felé az államtitkárság – magyarázta tovább a szűkös, 2016-os egészségügyi büdzsét Zombor Gábor. A gyógyító-megelőző kasszában összesen 33,7 milliárd forinttal került több, ebből 15,8 milliárd jut a bérek rendezésére, további 2,5 milliárdot pedig a fiatal szakorvosoknak szánnak. Szintén 2,5 milliárd többlet jut a mentésre, amelyből 100 új mentőautót vásárolnak, és kiépül a központi mentésirányítási rendszer, amelynek fenntartását ugyanúgy a központi költségvetésből biztosítják, ahogyan az Egészségfejlesztési Iroda (EFI) hálózat további működését is. Mindezekkel együtt az államtitkár úgy számolt, hogy 50 milliárd forintos többlet jut az ágazatnak a következő évben. Hozzátette azt is, hogy lehet dobálózni a számokkal; ha a MKSZ szerint 120 milliárddal többet kellene többet költeni az egészségügyre, akkor szerinte pedig 300 milliárddal kellene kiegészíteni az ágazati költségvetést, abból már mind az ellátás színvonalában, mind a bérekben megfelelhetnének az elvárásoknak – jegyezte meg kissé ironikusan a szakpolitikus.

Elfogadta a kormány azokat az új finanszírozási rendeleteket, ennek köszönhetően feloldottak olyan korlátokat is, amelyek nehezítették az intézmények működését – foglalta össze végezetül az államtitkár, megemlítve a 100 napos szabályt és az áthelyezésekkel kapcsolatos intézkedéseket. Elindulhat az újabb, 5 milliárd forintos várólista csökkentési program is, a pénz felhasználását pozitív ösztönzőkkel támogatják, így elsősorban a nagyízületi endoprotézis és speciális gerincstabilizáló műtétekre várakozók számát redukálnák. Életbe lép az egynapos sebészeti ellátások teljesítményvolumen-korlátjának eltörlése is, megszűnik a degresszió, és egyéb korlátozó szabályok. A rendeletcsomag harmadik eleme a 14 napos szabály bevezetése, amely a korai diagnózishoz jutás és a népegészségügyi szemlélet meggyökeresedését szolgálja az ellátórendszerben. A mostani szabály csak a CT és MRI vizsgálatokra vonatkozik, azonban a jövőben ezt kiterjeszthetik akár a terápiára is.