A szaktárca etikus gyakorlatot és transzparenciát szeretne
Május 13-án alakul meg az új szakmai kollégium
Jelezve, hogy „nem babonásak és a sorssal is meg kell küzdeni,” Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár május 13-ára, péntekre hívta össze az új szakmai kollégium alakuló ülését. A 180 fős grémium névsora még alakul: a háromfős tagozatokra tett államtitkári jelölésre csupán egyetlen éles kritika érkezett, de a tagozatok munkáját segítő tanácsok felállása körül is akad még egy-két eldöntendő kérdés.
A többi közt a Semmelweis terv támogatása volt a célja annak, hogy az egészségügyi államtitkárság új, a korábbinál rugalmasabb, a fiatalabb korosztályokat és a vidéket jobban megjelenítő, a szakmák méretét is figyelembe vevő új, kétszintű szakmai kollégiumi rendszer felállításáról határozott. Mindezt Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár közölte az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának május 3-i ülésén, amelyen a képviselők tájékoztatást hallgattak meg az új tanácsadó szervezet életre hívásának előkészületeiről.
Mint az a parlamenti testület ülésén nyilvánvalóvá vált, egyelőre az egészségügyhöz értő szakembereknek is „meg kell tanulniuk” az új rendszert, melyben az egyetlen szakmai kollégiumot a háromfős tagozatokból álló 180 személy jelenti, akiknek munkáját elsősorban a szakmák méretétől függően 5-15 fős tanácsadó testületek segítik. A tagozatoktól elsősorban operatív munkát vár az államtitkárság: az államtitkár által kijelölt személyek véleményezik majd a többi közt a szakmai irányelveket és módszertani ajánlásokat, az egészségügy finanszírozásával, a kapacitások elosztásával, az ellátás progresszivitási szintjeivel kapcsolatos változásokat, de véleményt alkotnak az ágazati szakképzési, adatgyűjtési és stratégiai fejlesztési kérdésekben is. Szócska Miklós azonban azt várja a háromfős tagozatoktól, hogy véleményük megalkotása előtt egyeztessenek majd a mögöttük álló tanácsokkal, amelyek tagjait a szakmai szervezetek delegálják, s amelyek feladata elsősorban az új vizsgálati módszerek, az egészségügyi minimumfeltételek és a vezetői pályázati kiírások, valamint az azoknak való megfelelés véleményezése lesz.
Mint arról a MedicalOnline beszámolt, az államtitkár április 26-án nyilvánossága hozta azt a listát, hogy a hozzájuk eljutó javaslatok alapján kiket jelöl a 60 háromfős tagozatba, valamint közzé tette a hamarosan felálló új szakmai kollégium vezető tisztségviselőinek (elnökének, alelnökeinek és titkárainak) névsorát is. Mint Szócska Miklós a parlamenti bizottság előtt jelezte: csupán egyetlen szakterületről érkezett éles kritika az általa jelölt személyekkel kapcsolatban – az ellenjelzést megvizsgálják – ; a többi helyütt elfogadták, vagy legalábbis belenyugodtak – fogalmazott. Túlnyomó többségében a tanácsi delegálások is véget értek a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek (MOTESZ) hathatós közreműködésével, ám a konzultatív tanácsok felállítását illetően néhány vitapont és eldöntendő kérdés maradt még, így ez a lista még várat magára – jelezte az államtitkár. Szócska Miklós emlékeztetett: az államtitkárság komoly összeférhetetlenségi szabályokat is alkotott, elkerülendő egyebek között, hogy „készítménynévre érkezzenek a szakmai ajánlások”. Mint mondta, etikus, transzparens szakmai gyakorlatra törekszenek, még ha tisztában is vannak vele, hogy ez csak hosszú folyamat eredménye lehet. Szócska Miklós azt is közölte: az új szakmai kollégiumnak elektronikus felülete is lesz majd; négy év múlva már azon történhetnek például a tanácsi delegálások. Az államtitkár az új testület felállításáig mindenesetre tájékozódik azt az egészségügyi albizottsági javaslatot illetően, hogy vajon nem volna-e célszerű külön tagozatot létrehozni az egynapos sebészetnek, míg a természetgyógyászat „térnyerését” kifogásoló felvetésekre úgy vélekedett: a szakmai kollégium egyik tagozata a komplementer medicina területén jön létre, mert ő maga is úgy látja, hogy „a vizelet,- és petróleumitató” kört „helyre kell tenni”.
A szakmai kollégiumok felállása mellett Szócska Miklós arról is beszélt a parlamenti bizottság előtt, hogy az államtitkárság nem kívánja folytatni az elődök gyakorlatát, amelyben az „oszd meg és uralkodj!” elvet vallották. E helyett a Magyar Orvosi Kamara és a MOTESZ együttműködését igyekeznek elősegíteni, ám a szakmai konzultációk terepének elsősorban az államtitkárság körül kialakuló, legitim konzultációs platformokat tartják. Ezek közé tartoznak a kamarák, amelyek újraszervezéséről törvény rendelkezik, míg a szakmai kollégiumról új minisztériumi rendelet született – közölte. A gyógyszerügyi egyeztető tanácsban a gyártók és a kereskedők képviselőivel egyeztet rendszeresen a szakmai szervezetek mellett, az ellátó szektort érintő kérdésekben pedig a kórházszövetséggel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével, a klinikai szövetséggel, a stratégiai szövetség a kórházakért elnevezésű szervezettel és a Medicina 2000 járóbeteg-ellátó szövetséggel tárgyal. Valószínűleg szükség lesz egy konzultációs fórumra a beszállítói szervezetek körében is – mondta Szócska Miklós arra is utalva, hogy a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) helyett az általa javasolt Nemzeti Betegfórum lehet majd a civil partner. Egy hamarosan a parlament elé benyújtott egészségügyi salátatörvényben a tervek szerint ezért a NET megszűnéséről is rendelkeznek majd (a szervezet létrehozására még az 1997-es egészségügyi törvény adott felhatalmazást), míg az új betegfórum megalakulása érdekében júniusig várja a javaslatokat a betegszervezetektől. A sok egyeztető fórum mellett Szócska Miklós szerint azonban szükség lesz egy olyan egészségpolitikai tanácsadó testületre is, amelybe nemzetközi szaktekintélyeket is meghívnak.
Szócska Miklós május 13-ra hívja össze az új szakmai kollégium alakuló ülését. Ezt követően néhány héten belül elhangzanak majd az államtitkárságtól azok a kérdések, amelyekre a szakmákat képviselve az új grémiumnak válaszolnia kell. Az eddigi „szélcsend” annak szólt, hogy nem akartak a szakma nélkül döntéseket hozni – fogalmazott országgyűlési képviselők előtt az államtitkár, aki szerint hamarosan két-három szakterület is összeülhet egy-egy vitás kérdés eldöntésére, lévén az új rendszer a korábbinál rugalmasabb működést feltételez.