Lepasszolják a kényszernyugdíjat

A továbbfoglalkoztatást valamint a státusz megtartását a tervek szerint nem Orbán Viktor miniszterelnök, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Balog Zoltán engedélyezheti majd. Az ő jóváhagyásától függ továbbá azoknak az álláshelyeknek a betöltése is, amelyekből az egészségügyi intézményekben nem egészségügyi státuszban – jogászok, mérnökök, műszaki szakemberek, közgazdászok stb. – dolgozók nyugdíjba vonulnak. De Balog Zoltánra vár az a nem kevésbé kényes feladat is, hogy engedélyezze a kettős jövedelem tilalmával érintettek – tehát akik a nyugdíj mellett munkájukért fizetségben is részesülnek – kieső bevételének pótlását. Ami ez utóbbi forrását illeti, az ehhez szükséges összeget az érintettek munkáltatójának kell a központi költségvetéstől támogatásként megszereznie.

A jövedelem kiegészítés mikéntjét illetően egyébként többféle változat került a kormány asztalára. Az egyik szerint adómentes juttatásként ugyanannyi pénzhez jutnának az érintettek, mint amennyiről a törvény módosítása miatt le kell mondaniuk. Arról azonban nem tudni, hogy ez a korábban emlegetett senior ösztöndíjat jelenti-e, vagy sem. Egy másik elképzelés a közalkalmazotti illetmény 60 százalékát juttatná az érintettekhez, arra azonban nincs válasz, hogy ez az összeg adózna-e, vagy sem. A harmadik változat a munkáltatóra testálná annak meghatározását, hogy mekkora kiegészítést ad a továbbdolgozóinak, azt viszont a költségvetési törvényben határoznák meg, hogy pontosan mennyi jár egy-egy orvos illetve szakdolgozó után támogatásként a munkáltatónak. Ám az is elképzelhető, hogy egyetlen – adókkal és járulékokkal növelt – összeget igényel a munkaadó, s azt osztja el az érintettek között.

A támogatást havonta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utalja majd át, ám azt még nem tudni, hogy erre vajon honnan lesz pénz az OEP kasszájában

Hátralépett a kormány a korábban kőbe vésett 62 éves korhatártól is, belátva, ám be nem vallva, hogy intézkedése végrehajtása ezernyi konfliktust generál az amúgy is késélen táncoló ágazatban.  Ám még itt sem dőlt el minden: az egyik változat szerint 65 éves korig szabadon lehet tovább dolgozni, ilyen esetekben csupán bejelentési kötelezettség terhelné a munkaadókat. (A nyugdíjkorhatár egyébként kizárólag az 1953 előtt születettek esetében 62 év. Az 1953-ban születetteknél kezdik – fél évente fél évvel – emelni a nyugdíjkorhatárt, amely az 1957-ben születetteknél éri el a törvényben szereplő 65 évet.) Az inkriminált 65 év felett – amely egyébként jelenleg a törvényes nyugdíjkorhatár – egy meglehetősen titokzatos intézményi keretszám figyelembevételével engedélyezhető a továbbfoglalkoztatás. 

Esetleg fennmaradhat az eredeti procedúrához kötött változat is, azzal, hogy az intézményi keretszám figyelembevételével engedéllyel tovább dolgozhatnak azok, akikre szükség van. Sajátos módon azonban a nem egészségügyi területen dolgozókra - műszakiakra, jogászokra, közgazdászokra - nem állapítanak meg intézményi keretszámot.

Az az eredeti intézkedés azonban megmaradna, hogy a nyugdíjba vonulók állását kizárólag miniszteri engedéllyel töltheti be a munkáltató.